Szerintetek ez nevetséges vagy igazam van?

Az a helyzet, hogy a korosztályomnak (20-26) nem jövök be. Legutóbb is randiztam egy lánnyal. Én nem vagyok felszínes, de azért leírom: a lány 160 centi 90 kiló volt. De tetszett nekem az arca.

Nekem átlagos arcom van és atletikus testem (sokat sportolok).

De a lány nem érzett vonzalmat irántam.

Oké, semmi baj. 1 héttel rá elkezdtem ismerkedni egy olyan lánnyal, aki kb. olyan nőben, mint én férfiban: átlagos. Neki is kevés voltam.

És az a helyzet, hogy nem ez a két szitu volt ilyen. Előtte már volt rengeteg, ami hazavágta az önbizalmamat rendesen. Ezért sokáig nem ismerkedtem, hogy összeszedjem magam. Most újra elkezdtem. És a fent említett két szituáció az újrakezdés eredménye.

De már nem csökkenti az önbizalmam. Úgy gondolom, hogy ezek a lányok sokat vesztettek velem. Mert komoly kapcsolatban gondolkodok. Egy kapcsolatban hűséges vagyok, hiszen akkor nekem csak a párom számít. És még tudnék egy-két jó tulajdonságot felsorolni.

Viszont ezt nagyon gáznak találom, hogy valaki 23-26 éves korára is jópasikra hajtson. És csak a külsőt nézze. Jópasiból nincs annyi, mint ahány lány vágyik rá.

Szánalmas vagyok, hogy úgy gondolom, sokat vesztettek velem a lányok?

Vagy igazam van és azokért a lányokért nem is kár, akik ilyen felszínesek. (csak tudnám, hol találom meg azt az egy szingli lányt, aki nem felszínes. tűt a szénakazalban...)