Mi az istenért nem lehet az idióta kérdésekkel békénhagyni?

Pár nő ismerősöm minden egyes találkozáskor az őrületbe kerget. A köszönést követő 5. percben már jön a nagy kérdés: "Mikor lesz gyereked?" "Házasság?" "Férfiakkal hogy állsz?" Komolyan, miért nem lehet ezekkel békén hagyni?! És miért kell rám úgy nézni, mint egy földönkívülire, amikor azt mondom, hogy én nem akarok gyereket? Tényleg olyan furcsa ez? Nem akarok, soha nem is akartam, és nem is fogok. Lassan 30 éves vagyok, de nem szeretem a gyerekeket, kezelni sem tudom őket, és szeretem az életem így. Szabad vagyok, van pénzem, szép lakásom, miért akarnék én gyereket? Megőrülök ezektől az emberektől. Az egy dolog, hogy nekik egy bizonyos férfiből, a gyerekből meg a konyhából áll az élet, de hadd döntsek már én magam arról, hogy mit akarok csinálni. És akkor persze jön az, hogy "ne aggódj, majd eljön neked is az igazi", meg hasonlók. És ha én nem akarom, hogy eljöjjön, mert szerintem olyan, hogy IGAZI, nem létezik? És mi van ha a házasságot nem tartom szükségesnek és nem érdekel az egész téma? Ilyen nem létezik, én nem vagyok ember?

Nektek is vannak ilyen ismerőseitek? Miért ilyenek az emberek? Bocsánat, egy kicsit felidegesítettem magam már megint.