Sok férfi miért nem hajlandó elismerni, hogy nekik is komoly elvárásaik vannak a nőkkel szemben?

Ez a nő-férfi dolog tisztára olyan mint a kutya-macska barátság.

Buta nők és buta férfiak szoktak maszturbálni, hogy a másik nemnek miért jobb és mihez van joga.

Én nem tapasztaltam, hogy túl sok elvárásuk lenne, néha épp az ellenkezőjét érzem. Az hogy eltartom magam jó diplomám van több nyelven beszélek, mozgok stb. gyakran hátrány. Valamiért sok pasi önbecsülését sérti ha képes vagyok ugyanarra mint ők. Van pár hobbim ami a nők körében nem annyira gyakori (pl. kűzdősport) ezért kapásból feminista pi@a vagyok aki csak feltűnősködni akar.

Nagyon gyakran azt látom, hogy az elvárás az, hogy legyen kedves aranyos, mindenekfelett csinos a lány persze legyen önálló véleménye de csak míg az azonos a pasiéval. Sokan nem érzik férfinak magukat egy erősebb nő mellett aki tudja mit akar és tesz is érte. És lehet ez az én hülyeségem, de most komolyan el kéne játszanom a csajos butuska nőt, hogy valaki férfinek érezhesse magát mellettem? Ha meg elvárom -azokat amikkel én is rendelkezem - munka, tanulmányok, mozgás terén akkor már az egekbe vannak az elvárásaim...

Másik amiből még sokat látok, hogy mindegy mit csinál a csaj, mindegy mennyi esze vagy ambiciója van amíg csinos. Komolyan hátrányban érzem magam.

Én nem akarok senkit szidni, nyilván nem minden pasinak ezek az elvárásai, csak őszintén nem értem. Engem mindíg úgy neveltek, hogy ne másoktól függjek magam szerezzem meg amire vágyok vagy amire szükségem van és ezt is érzem logikusnak de amit látok, meg amit a barátnőim, kollégáim, pasi haverok, ismerősök mondanak meg tapasztalnak az valahogy rácáfol erre.

Sajnos egyet kell értenem az utolsóval.

(6-os)

Én annyit várok el a társamtól, ami nekem van. Lassan 2 diplomám lesz, több nyelvvizsgám, most jobban odafigyelek magamra, tudok főzni, határozott vagyok, vannak terveim, szeretem az állatokat és a gyerekeket, van humorom és empatikus vagyok. Tök jól hangzik, nem? Jah, de ehhez kéne egy olyan pasi, aki nem éli meg kitökölésnek mindezt. Az utolsó barátom elhitette velem, hogy egy lelketlen karrierista p.csa vagyok, aki állandóan egzecíroztat és kritizál másokat, különben pedig csak ő volt túlérzékeny erre... (bevallotta, sőt azt is h rombolta az önbizalmam).

Egy időben én is eljátszottam a nagyon cuki, nagyon kedves butuskát, és úgy éreztem ezzel magamat tököltem ki, minden számomra kedves személyiségvonásomat jóóól elrejtettem, nehogy valakit elijesszek vele.

Amit én tapasztalok, hogy a nőktől általánosan elvárják, hogy ne érdekelje őket a párjuk külseje, de ők viszont legyenek csinosak, illetve hogy legyenek okosak, intelligensek, de inkább szerények, nehogy túl határozottak legyenek (legegyszerűbb learrogánsozni az ilyen nőket).

Én elismerem, hogy vannak elvárásaim :)

(És azt is, h lassan 2 éve nem találok senkit :/ )

Amúgy szerintem a nők elvárásai (néhány díszpintyet leszámítva) inkább kritikán aluliak. Rengeteg szép és intelligens nőt lehet látni olyan hapsikkal, hogy az ember füle kettéáll (röviden: külsőre igénytelen vagy elhízott; belül sötét mint az éjszaka és emellett pedig kifejezetten bunkó; és nem, nem milliomos).

Inkább a fiatalabb tinilányokra ill. a plázap**cákra jellemzőek a "vicces" elvárások. "Vicces" alatt azt értem, hogy olyanokat vár el mástól, amit önmagától nem vár el. Például kocsi és nettó min. 300 rugós kereset, miközben neki se jogsija, se munkája. Vagy legyen a hapsi intelligens, MSc diplomás hiányszakmából, miközben ő egy szakközepen is 3-okkal evickélt át.

De ismétlem, a fenti példák a kisebbség, a nők többségének semmilyen elvára sincs, mert sokan jobban félnek egy 1-2 hónapos magányos periódustól, mint a haláltól, emiatt inkább összeállnak az első jött-menttel, majd ragaszkodnak hozzá a végsőkig...

26F

Elfelejtettem mondani, hogy én se találok senkit úgy 1 éve. 8-ról jutott eszembe. Nekem is exem próbálta rombolni az önbizamam mikor még egyetemre jártam mindíg azzal jött, hogy ezt egy majom is megtudná tanulni, kellett egy kis idő míg rájöttem, hogy ez így nem fog menni megbeszéltük, hogy ez így nem jó kértem, hogy változtassunk de kijelentette, hogy akkor inkább szakítsunk.

6-os válaszoló voltam

#9-esnek (#8-as vagyok):

Erről beszélek. Még medikus koromban számtalan ilyen esetet láttam. Okos, szép, kedves lányok olyan hapsikkal álltak össze, hogy az valami hihetetlen (az ember kb. egy falusi fejőnőt tudna ilyen hapsik mellé elképzelni). A saját anyanyelvén (azaz magyarul) nem tud középszinten, huszonvalahány évesen nem képes nem hányásig inni magát egy baráti összejövetelen, de amíg még beszédképes, addig az élő fába is beleköt. Egyes lányok tanulmányi eredménye pedig romlásnak is indult, mert a barátja kikérte magának, hogy nem foglalkoznak vele, meg csak nem kell az egyetemen olyan sokat tanulni, és amúgy is az a fő, hogy meglegyen a papír, az se baj, ha csupa kettes (egyszer őt lássa el egy ilyen orvos). Emellett folyamatosan korlátozták ezeket a lányokat, se évfolyamest, se szakest, semmi közös program az évfolyamtársakkal, inkább a saját tróger haverjaival járjanak el (gondolom, azért azzal tisztában voltak, hogy a konkurencia valóban erős hozzájuk képest, ezért kellett ennyire féltékenykedni).

Bezzeg ha valaki finoman ki akarja bontani az igazság rózsáját, akkor az egy elitista f**z, aki csak más boldogságát akarja elrontani.

De az is megérne egy misét, hogy egy 23-24 éves lány (nő?) még hogyan lehet olyan érzelmi színvonalon, hogy az egy férfiban a fő szempont, hogy raszta haja legyen és tudjon gitározni (ilyet is láttam).