Szerintetek miért van az, hogy eddig kapcsolatfüggő voltam most pedig nem vágyom rá?

Sokáig voltam úgy vele hogy nekem mindig kell hogy legyen valakim, és többnyire jó is volt akárki, csak legyen. Két kapcsolat között semmi szünet, és úgy kezdtem bele a következőbe hogy még az előzőt sirattam. Minden alkalommal nagyon szerelmes lettem, aztán szakítottak velem, én összeroppantam és azonnal kellett valaki más... Tudom, hogy rémes...:/ Aztán egyik nagyon csúnya szakításom után, ami nagyon megviselt és nagyon szerelmes voltam a srácba még sokáig utána is, eldöntöttem hogy akkor legyen úgy hogy most nem lesz senki amíg túl nem leszek rajta magamtól. Ez nyár elején volt, és fokozatosan egyre jobban éreztem magam, bár bevallom, néha vágytam valakire, de nem tettem szándékosan semmit. Most januárban lett valakim azután, és legnagyobb meglepetésemre mikor éreztem hogy ez nem működik, szakítottam vele, majd a rá következővel ismét. Azelőtt én senkivel nem szakítottam, féltem egyedül maradni... Most pedig senkivel nem akarok ismerkedni, és vagyok olyan boldog mint párkapcsolatban. Nem vágyom senkire, szerintetek ez mi, kezdek felnőni, ez normális? Köszönöm a válaszokat :)