Miért nem a normális nőknek áll a világ? A pasik komoly párkapcsolatra is miért nem a normális nőket keresik?

sajnos egy pasinak húzni kell az agyát ahhoz, hogy kíváncsi legyen, meg akarjon valamit.

szimplán normálisnak lenni tényleg nem pálya, akkor nem látnak semmiféle szexualitást a dologban és ez nekik egy házassághoz is rém fontos.

Vannak az egyszerűbb lények, akiknek csak fekete, vagy fehér létezik. Szerintük van az egyszerű=csúnya nő és a jó nő=k.urva.

Szerintem egy normális nő: természetes, nincs tele mű dolgokkal (főként a műköröm egy nagy hányás), ad magára, de mégsem illatozik 20 méterről, ízlésesen öltözködik, nem úgy, mint egy útszéli lotyó, tud viselkedni (ez nem azt jelenti, hogy úgy, mint aki karót nyelt), mégsem feltűnősködik és nem akar mindig a középpontban lenni, ért a házimunkához és nem eltartatni akarja magát, hanem dolgozik becsületesen.

Szerintem ha egy nő "nem kell" a férfiaknak, az nem annak az oka, hogy nem k..va vagy nem festi magát folyton.

Pár év tapasztalat már van mögöttem. Voltak olyan időszakok, hogy kapva-kaptak utánam, és olyanok is amikor azt hittem már örökre egyedül maradok. Én ugyanaz a nő voltam kívülről mindkét esetben. Ami más volt, a hozzáállásom, a gondolkodásom.

Amikor kellettem a pasiknak:

Határozott voltam és vidám. Kiálltam magamért, nem hagytam magam elnyomni, nem volt mindig az amit a pasi akart, és határozott elképzeléseim voltak az életről. Az életemről, amit az akkori párommal akartam megosztani. Nem csak a pasi létezett, hanem volt saját életem.

Amikor nem kellettem a pasiknak:

Egy hatalmas csalódás után. Összetörten, két kézzel görcsösen akarva párkapcsolatot. Bebizonyítani önmagamnak, hogy nem az én hibám volt. Mindent megadtam a pasimnak, lestem minden kívánságát, csak ő volt, hiszen az volt a célom, hogy legyen. Ennél ijesztőbb egy férfi számára nincs. Azt tett velem amit akart, akkor amikor akart, hiszen meg akartam tartani. Megfeledkeztem arról, hogy önállóan vagyok egy egész, aki képes szeretni, de van önbecsülése, van saját akarata, van saját élete.

Amikor erre rádöbbentem, mármint arra hogy mennyire semmibe veszem önmagam és elkezdtem változtatni, rögtön helyreállt az életem. Önmagamtól lettem boldog pár nélkül. Utána rögtön lett újra kapcsolatom, amiben már nem adtam föl önmagam. Olyan lettem újra mint régen voltam.

Ha valaki nem kell a pasiknak, akkor el kell gondolkodni rajta, hogy mi az ami elől a pasi menekül.

Gondolj csak arra, hogy vannak olyan pasik akik még ha jól is néznek ki, megfojtanak. Amikor levegőt nem tudsz venni úgy, hogy ne legyen ott, vagy olyan pasi akit gyengének és kihasználhatónak látsz, mert nem áll ki önmagáért. Vagy akiért nem kell harcolni, mert mindent lenyel neked, mert mindent megbocsát, mert mindig ott van. Hiába a világ legjobb pasija külsőleg, akkor se kell.

Mindkét nemnél megvannak ezek a típusok. Ha valami nem megy úgy ahogy eddig tetted, és ezután is pontosan úgy teszed, legközelebb se fog sikerülni. Változtatni kell.

"Szerintem egy normális nő kedves, visszafogottabb, nem kényes, tud viselkedni, megválogatja a partnereit."

A "normális" mint fogalom eléggé relatív. Azoknak a férfiaknak, akik a "nem normálisakat" kedvelik, az a "normális", ha egy nő nem visszafogott, nem játssza el, hogy mindig kedves, nem "viselkedik" minden pillanatban, hanem önmagát adja (akkor is, ha nem tökéletes), és nem válogatja meg ANNYIRA a partnereit, hogy a végén SENKI nem lesz jó neki, és egyedül marad. Mint te.

Ne vedd ezt sértésnek, de tökéletes ember nincs. Te sem vagy az, de nem is kell annak lenned. Az embereket általában a hibáikkal együtt szeretik. (A "nem normális" nőket is.) Ha te minden pillanatban megjátszod magad, hogy te kedves vagy, meg tudsz viselkedni (szerintem 5 éves kora után mindenki tud), pont a személyiségednek a szerethető részét takarod el.

A szeretet az elfogadásról szól. Neked elfogadják a hibáidat, cserébe te is elfogadod mások hibáit, és nem ezek alapján "válogatod meg" a partnereidet.

Természetesen nem azt mondom, hogy bármilyen igénytelen/alkoholista/bunkó/erőszakos stb. pasival gyere össze, de a válogatást nem kell túlzásba vinni.

Olyan nincs, hogy senki nem felel meg.

Ha viszont folyton olyat nézel ki, aki nem akar veled lenni, sajnos a te választásoddal van a hiba.