Tényleg ennyire nem hiszek magamban?

Az a bajom,hogy nem hiszem el,hogy bejöhetek valakinek és akárki közeledik felém rögtön elzárkózom. Tudom, hogy ez elég ,,gáz'' így közel a 20-hoz, de úgy vagyok vele, hogy ha elzárkózom, akkor nem adok okot arra, h fájdalmat okozzanak.

De a másik oldalról meg tudom, hogy ezzel az elutasítással a másik felet bántom meg, úgy, hogy, közben nem akarom, csak félek az új dolgoktól.

Tudom, h ahhoz, h nyílni tudjak emberek közé kellene járni, de nem vagyok az a kimondott társasági alkat.

(barátnőim szoktak azzal viccelni, h hozzám a nehéztüzérséget kell bevetni :) )

Ezen a pesszimista felfogáson hogyan lehetne változtatni, h merjek hinni magamban és bízni másokban?

Tudom, h már sok hasonló kérdés volt, de köszönöm annak, aki válaszol!