Egy lánynak mi számítjobban hogy a pasi helyesen legyen vgay h ki legyen gyurva?

Jaj, a sok álszent :D. Pont ezaz, amit az utolsó előtti írt, akkor vagy helyes, ha ki vagy gyúrva, szóval érted a logikát, így tudják mondani, h az számít, h helyes legyen, peeersze... :D

[link]

[link]

A bal oldali képen lévő emberekkel gyanítom szóba se állnának az itt lévő hölgyemények, de a többiek közül se sokan. Pedig láthatjuk a jobb oldali képeken, h alapvetően helyes srácokról van szó.

És akkor most képzeljétek el a berki krisztián wannabe maffiózót, gondolom ismeritek, vagy akár őt:

[link]

Most nem tudtam hirtelen csúnyább embereket összeszedni, de alapvetően, berki azért nem túl jó példa, mert a stílusa visszataszító lehet, de ha csak a a kinézetet nézitek, két csúnyább ember, mégis fogadok több lány vállalná be vele, sőt sokaknak akár tetszene is a pali, mint az előbb linkelt másik két úrral.

Ezt csak így lehet nézni, egyiknél 100%hoz közelítő test és 0hoz közelítő helyességi faktor, másiknál szintén egy erős helyességi faktor, és 0hoz közelítő test.

Ez, h ti alapból hozzárakjátok, h hát nekem nem is annyira a kigyúrt a favorit, hanem a szálkásabb, max. magasság-105ig... lényegtelen. Értitek, ezzel épp azt a helyzetet kreáljátok, h kb. azt tartjátok helyesnek, akinek számotokra megfelelő a teste, pont, h sokkal jobban szűkítetek test alapján, mert a gyúrosokat kizárjátok, pedig szegény, csak szeret egy sportot.

Egyébként nincs azzal baj, h a test fontosabb, számomra is fontosabb, inkább legyen egy csajnak jó teste, legyen fitt, tartsa karban magát, mint, h gyönyörű arca legyen, aztán már nem is érvényesül az óriási tokájától.

Csak ezt a k**va álszentséget nem értem, ami ilyen tipikus nőies dolog, vonás. Mi, én miért tudom/tudjuk kimondani, h igen, legyen jó teste stb. ti meg miért adjátok elő direkt azt, ami szerintetek magasztosabb, h aztán meg érezhetően, láthatóan közel a totál ellenkezőjét tegyétek. Pont inkább mindig úgy éreztem, h ha nem is a kigyúrtság csak, de az is, viszont különböző styleok sokkal jobban érvényesülnek a körülöttem lévő kapcsolatokba, mert azt mondja a csaj, h jaj az de cuki, jaj az de rosszfiús, de vagány, de szexi, mindig éreztem, h sokkal többet ér, mint, h szép az arcod, vonásaid, és egy normális, neadjisten intelligens ember vagy. Aztán megint megtapasztaltam, amikor egész kiskamasz koromtól, de egyébként már ovitól kb., mert akkor se ez a társaság központja gyerek voltam, le voltam nézve, gyökerezve, nyomizva stb. mert épp megnyúltam és vékony voltam évekig, aztán amikor a húszas éveimhez közeledve felszedtem egy kis izmot, és letettem a szemüvegemet, elmúltak a pattanások, rögtön én voltam a de brutál szexi, főleg ha ilyen köcsögmódon felzseléztem mellé a hajam, meg beálltam valami drága feszülős ruhában egy mercedes elé. És pedig nagyképűség nélkül mondom helyes vagyok, és nyílván ebből adódóan világéletembe helyes voltam, mert elhízva ugye sose voltam, kórosan sovány se voltam, inkább csak izmom volt nagyon kevés, szépek a vonásaim, szép kék szemeim vannak, hasonló f***zságok... anyám is szép volt, máig szép, az ő ágáról a nagyszüleim is, még apám ágáról is egész szépek, apám is egész jóképű, bár kicsit lányos az arca, amit hálistennek nem örököltem.

Szóval összegzésként, hadjuk ezt az álszenteskedést, én megmondom, h az alap, h valakinek legyen egy jó teste, nem szigorúan beállított paraméterek, de jó. Aztán fontos, h szép legyen az arca, meg mondjuk nekem vannak különböző zsánereim is (barnább bőr>fehérbőr és hasonlók), de ez mind1. És ennyiből tartok valakit szépnek, kívánatosnak, bár itt már ahhoz, h felizgasson kell egy habitus, szóval, ha valaki szép, de nem izgat fel, akkor, egy picit csúnyább képes őt így lekörözni, de nyílván ő se csúnya, az alapok rá is vonatkoznak. Aztán a párkapcsolat nálam legalábbis, megint egy más tészta, szóval nem is értem miért keverjük örökké a kettőt. Ott tkp a test számít, legalább ugyannnyira, de a fej már nem annyira, igazából úgy voltam vele, h ismerkedek, akinek tetszik a személyisége, megfog, az az akivel tervezek hosszútávú párkapcsolatot, számít a stílus, kettőnk közti összhang, kémia, nyílván így leszűkül a kör, aztán persze, aki csúnyább arcra, testi adottságokra azzal kevésbé szívesen kezdek, nem rizsázok, ez az igazság (talán sajnos, meg szomorú), de nem csak ez alapján szűkítem a kört, sőt legelőször az számít, h ki fogott meg leginkább, emiatt általában már nem is jön ez, h arc miatt bukik, mert máshogyan fog meg mindenki, tudom, h máshogy működne velük. De ha mégis, közel azonos, akkor egyszerre alakít pro és kontra az arctól kezdve a stíluson át, sokminden, akár racionálisabb érvek. De ez a párkapcsolat amit egyszer választok ki, lehetőleg, mivel azért párkapcsolat. A szexuális érdeklődésénél, amit lehetőleg addig élek ki, míg másnak nem fogadtam hűséget, az előbbiek döntenek. A szerelem egy intenzív vágyakozás számomra a másik után, eleinte jobban megvan, aztán végén már nem igazán és marad a szeretet. Nem kell neki bedőlni.