Keressem a szerelmet vagy magától megtalál?

Velem is ugyanez van, szóval nem vagy egyedül :( :D

16/L

Te aztán érdekes lány vagy :) szerintem ne keresd, bár én épp keresem, de nem jó taktika, csak már nem birom nem keresni. de Te még csak 16 vagy, pár év múlva feladod ezeket a nézeteket, ha addig nem találod meg Őt.

20/f

ui és nem járok felkapott szórakozóhelyekre, sajátságos világnézetem van, de nem ér vállig a hajam :P :)

Ugyanezt írhattam volna le magamról én is,holott 21/F vagyok,de azt hiszem már ez nem igazán számít. Szentül hiszek benne,hogy ez egyfajta ritka típus,ráadásul a legritkább,egy kezemen meg tudom számolni hány hozzám hasonló emberrel találkoztam rövid életem során:)Ugyanis ebben a tipusban hajthatatlan,makacs egoizmus társul őszinte érzékenységgel,vágyakkal,elég komplex jellemet adva. Romantika,idilli harmónia,tökéletes megértés egy kapcsolatban: gondolom ismerősek ezek a fogalmak. Tökéletesen megfogalmaztad,hogy a vágyaid mintegy ideaként lebegnek a fejed felett,el tudod képzelni,milyen lehet az "igazi",és vele a tökéletes,harmónikus szerelem,ami nem puszta testiség (mint mindenki más kapcsolata a környezetedben),hanem mintegy legjobb barátság,az ideális férfi-nő egymásra hangoltsága,ahol nincsenek tabuk és szinte valóban mindent,a legutolsó esetlen dologig mindent meg tudsz beszélni a partnereddel. Mivel el tudod képzelni,tehát valószínűleg léteznie is kell valahol az éterben,és a kérdés csak annyi: megtalálod-e és mikor? A gond akkor kezdődik,amikor ez a bizonyos igazi csak nem jön el,és amikor már Te is keresnéd,egyre inkább úgy érzed: nem is létezik sehol. Mindenki annyira egyformának tűnik,tudod,hogy biztos mások,de számodra mégis annyira egyformák. És valahol belül mégis mindennap motoszkolkál benned a kérdés: és ha mégis létezik,csak rossz helyen,időben kerestem?

Én már kb így örlődöm amióta az eszemet tudom és őszintén megmondom Neked fogalmam sincs mit lehet tenni egy ilyen helyzetben,ugyanis ez a tipikus a szívemre hallgassak,vagy az eszemre kérdés;) És mindaz nem is értheti ezt a kérdést,aki nem érez maga is így,mint Te magad. Ne várj értelemes tanácsot egy olyantól,akinek lehet,hogy 4-5 éves "komoly kapcsolata van",de orbaszájba csalja a partnerét és soha életében nem volt még hű,mert egy rohadt döntést nem tud meghozni,de egy olyantól sem,aki büszkén dicsekszik,hogy neki bezony már ez a 7. komoly kapcsolata,de mind szétesett 1 év leforgása alatt. Ez az én szememben kb a szart sem ér esete;)Én elfogadtam,hogy nagy valószínűséggel sose fog létezni egyetlen lány sem,aki legalább azt az érzékenységet és empátiát megüti majd, mint amivel én rendelkezem. Ez egoizmus,de ha így érzel,ne tagadd le,legalább magad előtt ne,nem lesz könnyebb ha elnyomod. Nekem volt egy vágyam,ami nem jött össze,és persze sosem akartam beletőrödni. Sosem tudtam megalkudni és összejönni egy "jobb lesz mint a semmi" lánnyal,de ez én vagyok,makacs romantikus,idealista.

Valószínűleg egy átlag srác,egy átlag érzelmi szinttel és tapasztalatokkal azt irná,hogy add alább az igényeidet,alkalmazdkodj,járj bulizni,próbálkozz be xy pasiknál,carpe diem,meg a szerelem az majd kialakul és ne görcsölj stb;)

Nekem ez nem jött be,ezért én csak annyit tudok mondani,hogy ne add fel. Keress,járj nyitott szemmel,legyél mindig a lehető legőszintébb,légy türelmes a srácokkal,elfogadóbb és megértőbb. Egyszer el fog jönni számodra is az igazi,ha nem is fehár lovon,de eljön. Kívánom;)

Én is ezt szeretném mindennél jobban. Ideje lenne már egy ilyen férfit találni ;)

18/L