100%, hogy bejövök neki, mégsem merek lépni, akárhogyan akarom. Mit tehetnék? 18F

A buszon, és néha a megállóban szoktam látni egy lányt, tegnap is mikor szállt le, visszafordult és nézett rám, én hamarabb figyeltem, és reflexből elfordultam, felment az adrenalin a másodperc töredéke alatt, és muszájnak éreztem. :/ Azelőtti héten mikor én szálltam fel, ő már fent volt, és le sem vette rólam a szemét, igaz csak kb 5 másodperc volt, de én nem tudtam végig nézni őt, és levettem róla a pillantásom 1 pillanatra. Bocs, de ezt úgy éreztem részletesen kellett leírnom, hogy láthatjátok, hogy ez szerintem nem félreérthető, ugye? Mondjuk meglepődtem, mikor ő nézett engem, mert szerintem gyönyörű, barátnőm sem volt még, az meg, hogy egy ennyire szép lány "szemezzen" velem már magában is csak álmomban volt.. Nem vagyok én csúnya, nem azt akarom ezzel mondani, csak olyan szinten önbizalom hiányos vagyok, hogy én tudom a nevét, mégsem merem bejelölni facebookon(egyszerűen nem tudnék a szemébe nézni élőben, ha ott bejelölöm, és megtudja kivagyok).. :( Ennek az okát hagyjuk, a lényeg, hogy van és kész(sajnos). Kezd unalmas lenni ez a helyzet, sokat gondolok rá, mégis úgy érzem reménytelen, de adott egy kis pluszt, hogy leszálláskor visszanézett rám, csak visszagondolva meg lelomboz, hogy nem mertem tovább nézni őt.

Már évek óta ez a helyzet, több lánnyal is volt ez az eset, egyszer jött be a "várok a sült galambra" taktika, de azt elszalasztottam, a sors fintora.. Örülnék neki, ha megoldódna ez a nem merek cselekedni tutibiztos jelekre sem, mert, ha ez így megy tovább, akkor 25 évesen is egyedül leszek. :/