Mit tehetnék? Nagyon akarom de ő utál!

Kezdem hát az elején... engem édesapám születésemkor letagadott, elhagyott.... ennek köszönhetően én nagyon szeretethiányosan nőttem fel... és már csak kis szeretet is megbecsültem és elkezdtem rajongani azért, aki adta... először tavaly (14 évesen) lett komoly kapcsolatom. Azóta is, 1 éve és 2 hónapja tart...amikor összejöttünk, én arra rá egy hónapra mentem középsuliba... ott megismerkedtem az osztállyal és egy emberrel nagyon közel kerültünk egymáshoz... osztálytársammal... tudom, hogy az emberek azt mondják hogy ilyen nincs de velem mégis megtörtént: egyszerre lettem 2 emberbe halálosan szerelmes.... a pasimmal távkapcsolatban élek, nagyon jól mükszik minden. Ezt én (bár szégyellem magam) kihasználtam. Együtt voltam osztálytársammal. Szimplán szerelemből. Mert úgy éreztem így helyes. De aztán ő 'jobban megismert' legalábbis ő ezt mondja. Mára már látni sem akar. Mégis akarom őt és rossz minden nap így látni. És érzem, hogy vissza tudnám szerezni. Csak a módját kéne megtalálnom.

Szerintetek inkább a pasimmal kéne maradnom, vagy minden eszközt be kéne vessek hogy osztálytársamat visszaszerezzem? Mindketten nagyon fontosak. Anno osztálytársam miattam szakított barátnőjével... fél éve még ő is szeretett engem, és szerintem valami még ott van. Tudom hogy nem helyes amit teszek, de mégis... szerinted mit kéne tennem? És ha az utóbbit választom mit kellene tennem hogy visszaszerezzem? Változnom kéne miatta? Egy lány mitől lesz vonzó a fiúknak?