Lányok, komolyan gondoljátok a "legyünk csak barátok" mondatot vagy igazándiból jó lenne ha nem is látnátok többet az illetőt?

Köszi a válaszaitokat.

Kicsit konkrétaban: Nos ne haragudj meg rám, de én nem tudok rád másképp nézni, csak mint barát, de egy NAGYON JÓ barát, aranyos vagy és kedves is. De az érzéseimnek nem tudok parancsolni. Most írhatnám azt: hogy később esetleg megfordul a , de nem akarom azt sem hogy álomba ringasd magad. Tudom tiszta hülye vagyok, mert legbelül tudom hogy te biztos nagyon tudnál szeretni egy lányt, meg biztos mindent megadnál neki. De sajnos nem érzek baráti szereteten kívül semmit.

Biztos bennem van a hiba. Sajnálom. Ugye leszünk barátok?

És ne szomorkodj, ha esetleg szomorkodnál