Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Kezdek meghülyülni?
Röviden a helyzet, hogy új suliba járok, idén érettségiztem és teljesen távol otthontól.
Ennek egyik oka az volt, hogy szerettem egy lányt több éve ami miatt középsuliban is leamortizálva éreztem magam, mivel ő mással volt együtt. Most az ő kapcsolatára nem igen térek ki. Teljesen magamba voltam ott fordulva mivel napi szinten láttam.
Ezért jöttem el messzire. Most meg az a probléma, hogy viszonylag nyugodtabb vagyok, de minden hasonló lányra (alakra, hajszínre, fejformára) azt hiszem hogy ő az.
Azért tudjuk hogy ez Budapest, napi 2-3 lányt is találok, aki távolról őt ugrassza be a fejembe.
Azt hittem feljövök Pestre, elkezdek tanulni rendesen, bebarátkozom az osztálytársakkal és kész. Esetleg találok valamilyen lányt, aki legalább csak barátként kezel.
De nem, ugyanúgy Pesten vagyok olyan mint otthon, nem érdekel semelyik lány, egyik se hoz elő semmit, teljesen úgy tekintek a lányokra, mint a fiúkra => meg se nézem őket.
Na most mi lesz velem?
Semmi, az agyadnak kell egy kis idő mire alkalmazkodik minden újhoz. Szerintem azért látod minden lányba a régit, mert ez is csak annak a kivetülése hogy még nem tudott az elméd átkattanni a másik, vadiúj környezetbe.
Viszont ha azt csinálod amit leírtál, hogy tanulsz, barátkozol, éled az életedet, akkor szépen majd minden rendeződik és ahogy jobban megismered az ottani dolgokat, embereket, majd átveszi a helyét az az új amitől azért még kicsit tartózkodsz, ebben biztos vagyok.
Lényeg az hogy mindig maradj pozitív, és próbáld meg a dolgok jó oldalát keresni, különben sose leszel boldog, akárhová is mész. :DDD
utolsó a lányokkal jelenleg az a helyzet, hogy egyáltalán nem tudom beengedni őket, pedig többször is van, hogy probálnak barátkozni.
Részben azért, mert mivel nem ismerem, így nem is szeretnék velük társalogni (hülyén hangzik, de elég súlyos probléma), sem mint barát, sem mint pasi (az ellenkező nemű barátait szerintem mindenki megválogatja alaposan).
És itt a gond, hiába próbál valaki kommunikálni velem, aki lány, szinte "bunkó" vagyok velük, pedig nem akarok. Csak olyan reflexreakció.
Vagy mivel sokan látják hogy kissé lelkileg sérült vagyok, ezért néha úgy gondolom, hogy csak szívatásból "dumálnak" hozzám. Kicsit gáz lenne így viszonozni valamit.
hehh ez már tuti átok.
most beszéltem az egyik volt osztálytársammal hogy mi van velük, kiről mit tud, és azt is közölte, hogy a kérdésben szereplő lány 2 utcára jár tőlem iskolába.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!