El lehet felejteni teljesen az első szerelmet?

Nem, nem lehet elfelejteni. De tovább lehet lépni és idővel megérteni, hogy mindennek úgy kellett történnie, ahogy történt. Az én első nagy szerelmem is egyoldalú volt, ráadásul ő a mai napig az életem része, mivel egy baráti társasághoz tartozunk.

Volt közben egy fiú, aki komolyan érdeklődött irántam, de pont azért nem mondtam igent, mert én sem tartottam tisztességesnek, hogy vele legyek, ha más van a szívemben. Inkább külföldre menekültem. Aztán amikor visszajöttem (mert az élet úgy alakította, hogy haza kelljen jönnöm), az első ember akivel találkoztam, az a srác volt, akit kikosaraztam. A mai napig emlékszem arra a pillanatra amikor megpillantottam és az érzésre is, amit akkor éreztem. Két félszeg hónap telt el az első csókig, ami idő alatt többször találkoztunk, néha órákig beszélgettünk, de egyikünk sem lépett semmit. (Én azért nem, mert a másik srác még ott volt a szívemben, ő pedig valószínűleg félt az újabb kikosarazástól.)

Azóta eltelt 7 év, és merem állítani, hogy nálunk boldogabb családot ritkán látok. :)

Nagy igazság van abban, hogy "Az életet csak visszafelé lehet megérteni, de csak előrefelé lehet élni."

Épp két hete egy csajos estén beszélgettünk a barátnőimmel, hogy mennyire egyértelmű volt annak idején, hogy nekem Gábor (így hívják a kikosarazott fiút, aki már a férjem) mellett lenne a helyem, csak én nem láttam a fától az erdőt.

A másik srác (az első szerelmem)? Nos, ő volt a férjem esküvői tanúja, a mai napig jó barátok.

Én pedig,- aki 22 évesen még azt gondoltam, hogy örökké egy reménytelen szerelem miatt fogok kínlódni-, 30 évesen elmondhatom, hogy többet kaptam az élettől, mint amiről valaha álmodni mertem. :)