Kicsit zavar úgy tűnik, hogy én senkinek nem vagyok, voltam és ki tudja hogy leszek-e a szerelme?

Majnem harminc . :(

Lehet nem kellene ezt így megélnem , csak azzal szembesültem már nem egyszer ,hogy az adott férfi engem nem szeret de hallgathatom ,mennyire nagy szerelem volt ezzel vagy azzal a nővel , ilyenkor az nekem nagyon fáj . Nem vagyok egy undok , beképzelt sárkány , kedvére teszek az embereknek , a párjaimnak is ,de semmi sem elég ahhoz hogy szerelemmel szeressen valaki .

Köszi a válaszokat , jöhetnek még .

Prof.Shevy a te válaszod különössen jó .

Én ilyen lökött bánkódós vagyok , tudom nem jó , úgy is voltam vele ,hogy se ez se az nem gond ,hogy nem úgy alakult , csak most megint hullámvölgybe kerültem . Majd lesz valahogy . Látom is ,hogy nem lettünk volna jók egymásnak ezekkel az emberekkel , csak a magány sem jó .

Volt itt egy lány , ő írta ,hogy egy szakítás után nagyon ki volt pár hónapig aztán úgy döntött pozitívan fog hozzáálni az élethez , a dolgokhoz és nem is akart ismerkedni , hanem inkább építgette a maga kis életét , aztán lett is olyan párja akivel jó neki , de a lényeg ,hogy ne mástól várjuk ,hogy boldoggá tegyen hanem legyünk magunk boldogok és a többi majd jön .

No ,no azért ,hogy koslatok az erős . Akit érdeklek és akivel úgy érzem ,hogy ok azzal találkozok . Meg nem szoktam kezdeményezni .

Azt én is gondoltam már hogy sokszor nem is igazán szerelemről van szó , hanem tetszik az a személy szexinek találják , mit tudom én . Na mindegy szerintem lehet túlontúl odaadó vagyok , meg önfejű egyes dolgokban , meg nem nagyon tudok egyes fixa ideáimtól megszabadulni . Sokszor az nem tetszik a pasiknak amit mondok , lehet túl egyenes vagyok ,nem tudom . De én akkor sem akarok hazudozni csak ,hogy más fényben tüntessem fel magam .