Bosszú ellen és mellett kérek érveket! Ha egy ember, akit eddig legjobban szerettél elárult volna nagyon csúnyán, bosszút állnál rajta?

magyarul nem történt semmi.. ezért bosszút állnál? az érzései miatt, ami másik férfihoz hajtotta őt?

édes istenem.

bírom, hogy ilyenkor minden pasi felhándigálja, meg felemlegeti, hogy mi mindent tett meg egy kapcsolat alatt. mi ugyanennyit teszünk értetek, persze ilyenkor észre se veszitek, mert a férfi büszkeségetek meg lett sértve.

megcsalt? nem!

elhagyott ahelyett, hogy álmokba ringatott volna? igen!

hol itt a gond? a bosszút meg mégis hogy képzeled?! úgy értem, hogyan tudnál bosszút állni? vicc..

A bosszú bosszút szül.

Abba te is belerokkanhatsz!

Nem egyszerűbb elfelejteni és odébb állni?

életed szerelme? hány éves vagy? (:

az meg mindig a jobbik eset ha elhagynak szerintem, ahelyett, hogy veled van évekig "csak úgy".

Hogy miért? Hát azért, mert nem tudtad megadni neki azt, amit ő igényelt volna tőled. Te azt írtad, hogy mindent, de mindent megadtál neki. Hát amint párod, neki nem arra volt szüksége, ezért odébb állt.

Nem te kellettél neki. És amire neki szüksége volt, azt nem tőled kapta meg.

A bosszúba, amint már írtam, belerokkanhatsz, de te olyan vagy hogy inkább pusztuljon a szomszéd tehene is, ha már a tied elpusztult.

Az ilyen mentalitású emberektől szeretném magam minél távolabb tudni.Aki ilyen mérvű bosszúra képes, az nem hiszem, hogy megtud adni bármit is egy jóérzésű embernek.

Üdv egy feminista 20/L

13

"és azt sem tudnád miért.."

Ok nélkül nincs okozat.Soha.

volt egy haver akivel kezdett alakulni a dolog. egyik pillanatrol a masikra lelepett se szo se beszed. egy varosban lakunk es soha nem talalkoztam vele amiutan eltunt. engem nagyon bantott, de kinyomoztam nagy nehezen....mas lannyal jott ossze, mikozben engem is szeditett, a masik lany szebb volt , igy hat ugy dontott hogy vele fog osszejonni, csak engem nem zart le :/ es ez annyira fajt hogy meg annyit sem mondott hogy haggyam beken es ne keressem vagy valami. szoval depresszios lettem es rengeteget sirtam. de csak itthon. hazaertem sulibol es potyogtak is a konnyeim.

sokszor imadkoztam hogy csak egyszer meg utoljara hadd lassam nem kell hogy beszelgessunk, csak hadd lassam. egyik penteken vagtatok haza sulibol kisirni magambol az elfolytott banatom az utca tuoldalan setalt a voltnincs haver a barataival. eloszor megorultem aztan meg remegtem, majdnem osszeestem. elmasztam nagy nehezen egy padig es ott sirtam ki magam.

utana vergodtem meg honapokig, es bosszut akartam hogy en depresszios lettem miatta, o meg eli a vilagat. de nem tettem semmit...csak szomorkodtam. egyszer hazamentem es elhataroztam hogy kimaszok a depibol es ujra olyan leszek mint valamikor reges regen. haaat. az elhatarozas megvolt csak nagyon hosszu idobe telt hogy visszatalaljak onmagamhoz. egyreszt a tanulasba fojtottam a banatot, masreszt karaokeztam mindenfajta rockzenere, meg tancolni kezdtem. mindig kitalaltam valami poent a suliban, emiatt egyik tanar mindig csesztetett hogy kicsit autista vagyok, de leszartam. :))) szoval nagyjabol felepultem. az igazi valtozast az jelentette hogy elkoltoztem, idegen emberek kozott elkezdtem jol erezni magam, es nagyon hamar lett egy szerelmem, aki nagyon megbecsul engem. :)) el is felejtettem a haverom, ma mar csak szanalmas embert latok benne ha visszaemlekezek. a csavar a tortenetben hogy nemreg a valasztott baratnoje elhagyta ot a busba, es jo messze elkeruli. most elmelkedhet az eleten, az biztos. :)))))) ilyen az elet, nekem meg sok meglepetest tartogat az elet. :) :D