Lányok ti mit éreznétek ebben a helyzetben?

Még régebben elmentem a barátaimmal bulizni, és jött az egyik barátom haverja is, akivel eleinte beszélgettem, de megjött a két barátnőm és utána hozzám se szólt, csak velük beszélt és mondta, hogy jaj had jelöljelek már be titeket facen. Mintha én ott se lettem volna. A buli után pár nappal ugyanezekkel az emberekkel beültünk egy helyre és csak mellettem volt hely, ez a fiú pedig nem akart leülni mellém. Majd eltelt 1 év és a sulimban találkoztunk. Meg sem ismert (igaz, hogy változtam de nem ennyit) és elmondtam neki, hogy honnan ismerjük egymást stb. ő meg rögtön mondta, hogy bejelöl facen, mire hazaértem már ott várt az üzije, csomót beszélgettünk, össze akart velem jönni, de én akkor még nem akartam. Azóta is tetszem neki, bár van bnője most, de mikor meglát rögtön odajön, puszi-ouszi, köszön...

Örülök, hogy végülis jóban lettünk, de nekem ez olyan rossz érzés, hogy 2 éve még le se sz-art, most meg ahogy megváltoztam már keresi a társaságom. Mindgig ott van bennem, hogy mi volt régen.