Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Titkos barátság vagy a csalás előszobája?
4: Hát meglehetősen nagy szakadék van a férjed és a szerető érzelmi intelligenciája között. A nő felhív, hogy mit szólsz a párhuzamos kapcsolathoz, mert ő csak akkor folytatná, ha minden érintett beleegyezik. A férfi meg tagad és hazudozik. Mikor már semmi oka nincsen rá, és semmit nem ment vele, mert minden világos. Én is amondó vagyok, hogy a férfi csak a hazudozás izgalmáért, öröméért csinálja ezt, mert más értelme nincsen ennek.
Ez valami szenvedélybetegség lehet.
"Azt mondja a nő, hogy szegény férjem sokat beszélt arról nekik, hogy mennyire szeretett volna gyereket, de nem jött össze. És emlegeti a nevet, melyet sok éve még mi választottunk (volna). Kérdem: ebben biztos? Mert mi már ezt a kérdést lezártuk. "
Én is ismerek olyan férfit, aki evvel az infóval manipulálta a szálakat a női között.
Arra tippelek, hogy csak hatáskeltés miatt mond ilyeneket (is). Még csak nincs is átgondolva, nincs mögötte szisztéma, hanem amikor szánalmat akar kelteni maga iránt, mert azt érzi, hogy abban a szituban éppen azzal éri el, amit akar, akkor előránt egy ilyen mesét.
"Most a helyzet szerinte az, hogy ő tök ártatlan, a nő a hazug és buta liba, aki rosszul rakta össze az infómorzsákat, én meg szintén egy barom vagyok, hogy ezt elhiszem."
Leülnék a nővel. Vele érdemesebb próbálkozni, mint a férfival.
NEKED IS azt mondja, amivel szerinte a számonkérő szituból a lehető legjobban jön ki. (Ebben persze tévedhet, ő is ember.)
Semmi jelentősége a szavainak.
Hatásvadász.
Ez jön le.
"Hogy végképp hülyét csináljak magamból előttetek, elmondom: mikor ezt megbeszélni próbáltam vele (nem hisztiztem, kérdeztem, normálisan), akkor úgy felháborodott, hogy megütött és üvöltött, hogy én az ő becsületébe gázolok, mit képzelek róla, és megfenyegetett, hogy rettegjek, ki fog nyírni, ha ezt a mélységes megaláztatást és gyanúsítgatást folytatom. Nincs arra lehetőségem, hogy azonnal összepakoljak és elmenjek, de minden erőmmel azon vagyok, hogy függetlenedjek tőle. "
Szerintem tökjól látod a dolgokat, de nyilván külső megerősítésre van szükséged.
Akkor legyen egy kis könyvajánló:
- Szavakkal verve
- De hiszen azt mondja, szeret - vagy csak uralkodni akar?
- nane.hu
Röviden:
- El akarja hitetni Veled, hogy értéktelen vagy, és nem találnál senkit. Evvel próbál maradásra bírni.
No de Teneked ez nem volna akkora csapás, mint vele élni, hiszen egyedül is megállsz a lábadon, érzelmileg is. Nagyobb lenne az elhitetés veszélye, ha egy idegen országban élnél háztartásbeliként, még a nyelvet sem tudva olyan régimódi neveléssel a hátad mögött, hogy még azt se tudd, hogy a nagykövetségen kérhetsz segítséget.
- Ha megüt és szavakkal bánt, az agresszió. Akkor ő ilyen, nemigen van "közöd" ahhoz, hogy ez kiváltódott őbelőle. Ha komoly sérüléseket szereznél, bizonyára megpróbálná elhitetni, hogy nem érdemes segítséget kérned, mert Te jössz ki rosszul a helyzetből. Ezt SE hagyd!
- a halálos fenyegetés már most megvolt. Ez bűncselekmény. A helyzet csak rosszabbodni fog. És azt is tudnod kell, hogy az elhagyás után jön a legrosszabb szakasz, akkor valódi veszélynek leszel kitéve általa.
"sokáig elhittem, hogy az a feladatom, hogy a megértő anyukája és ápolónője legyek egy személyben"
O.K., csak akkor ez nem párkapcsolat.
"Többször próbáltam elhagyni, de nagyon durva dolgok történtek: öngyilkossági kísérlet, törés-zúzás, kórház."
Érzelmi zsarolás.
És még egy gondolat:
Indiában - vagy más olyan kultúrában, ahol a szülők intézik a házasságot - ha egy nőt megcsal a férje, nem magában keresi a hibát. Elmegy a férje szüleihez, és szemrehányást tesz nekik, hogy nem jól nevelték, nem készítették fel őt a házasságra.
Tudsz beszélni a szüleivel?
Nagyon köszönöm, hogy nem bíráltok, hanem mindenki hozzátesz valamit, támogat és ez engem erősít!
A családját a bántalmazást követően megkértem, hogy segítsenek, tartsanak tükröt elé és foglaljanak állást. Nem a ítélkezés miatt, és azt sem várom, hogy a pártomat fogják, hanem mert szüksége lenne külső kontrollra és orvosi segítségre.
A szuperintellingens értelmiségi család együttérzett velem, de kijelentették, hogy mindennek oka van, ő egy szegény, beteg ember, aki erről nem tehet és nekik az a dolguk, hogy segítsék és nem az, hogy kritizálják. Nem fogadom el, mert az az ember nem szerencsétlen kontrollvesztett, aki egyébként másokkal tud viselkedni és betartja a szabályokat. Szóval szerintük meg kell őt érteni, simogatni a buksi fejét és biztosítani arról, hogy ők nagyon szeretik... Ezt azért is furcsállom, mert anno apuka az egész család életét évekig pokollá tette az indulataival és a bántalmazásal szintén, az anyuka pszichológus, akinek ezt duplán értenie kellene. Fej a homokba, ezekben a körökben ilyesmi nagyon megbélyegző, tehát nem beszélünk róla.
Nagyon köszönöm a könyvajánlót, a nane oldalát megnéztem és egy külföldi oldalhoz is csatlakoztam. Úgy döntöttem, bármennyire szégyenletes és megbélyegző, beszélni fogok róla. A nyilvánosság az egyetlen fék. Nekem sokat jelent az is, hogy ha csak elmondhatom/leírhatom és ha olvashatok hasonló helyzetben lévők tapasztalatairól.
Ez nagyon jó és bátor döntés szerintem, mert így tudsz objektívebb képet alkotni a helyzetedről a visszajelzések segítségével, mint egyedül. Mert abban a világképben, amibe a férjed(ék) próbálnak belemagyarázni, nagyon szubjektívvé, torzzá válhat a megítélésed a saját helyzetedről.
Egy önsegítő csoportba is eljárhatnál.
Magyarországon éltek?
Köszönöm! Magyarországon élek, de csak internetes csoportba van lehetőségem bekapcsolódni. Ami nagyon érdekes: a külföldiek hasznosabbak, mert jobban vállalják mindazt, ami történt velük és szókimondóbbak a nők. Nálunk nagyon szégyelli, akivel ilyesmi történik. Mi is un. "jó család" vagyunk, nem alkoholisták vagy perifériára sodródtak. Ráadásul én eléggé ismert is vagyok, nagyon sokan csodálkoznának, ha kiderülne, mi zajlik nálunk otthon. De lassan azt érzem, pont amiatt kell megszólalnom és felvállalnom, mert akkor talán elgondolkodnak sokan, hogy ez az ő köreikben is megtörténhet, nemcsak a bányászvárosban élő munkanélküli szerencsétlenekkel. És hogy akkor mi van, ha ez épp a saját családunkban vagy a budai társasházban történik?
De ez már egy másik téma.
Sok hasznos és megértő dolgot mondtatok. Ilyenkor az ember koordinátarendszere megbillen és képes elhinni, hogy csak ő a hülye. Fontos lesz majd levonnom a tanulságokat saját magammal kapcsolatban is, ha nem leszek már érzelmileg elbillenve és tudok logikusan gondolkodni. De nekem most ti és a visszajelzéseitek jelentik a normalitást, az igazodást. Az életem elég különlegesen alakult és sokan, akik csak a produktumot ismerik, úgy gondolnak rám, hogy na én aztán tényleg teljes és kerek életet élek és megcsináltam azt, amire sokan csak vágynak vagy filmben látják. (Nem vagyonról beszélek, hanem egy nagyon kereknek tűnő életről). Szóval olyasmit érzek, mint egy író, akinek a regényei a teljességről szólnak és vágyott példaként olvassák sokan, de azt senki nem tudja, hogy ezeket a boldogságot árasztó könyveket egy szűk és sötét cellában írja. Tudom, gyávaság, de féltem ezt a képet összetörni. De ez már egy másik téma.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!