Az exem miért uszítja rám az új csajait?

Ő volt az 1. pasim, kb. félévig jártunk. Részemről szerelem volt, részéről is úgy volt hogy minden oké, amíg egyszer minden átmenet nélkül írt hogy bocsi, legyünk barátok.

Szerintem meg ez a legótvarabb szöveg pláne neten, naná hogy megírtam hogy nem kell a barátsága.

Utána rinyált hónapokig hogy beszéljünk, találkozzunk. Beszéltünk, találkoztunk (nem volt sok értelme) közöltem vele hogy ejtsem már engem mint lelki segélyt, mivel közben új nője lett, inkább sírja el neki a bajait.

Nem beszéltünk aztán sokáig.

Közben a csajnak folyamat rólam beszélt, összehasonlítgatott minket, úgy hogy a csajnak essen rosszul. A közös haverom mesélte hogy mindig neki sírt a lány, állandóan én voltam a téma.

A hab a tortán hogy az ex megadta neki minden elérhetőségemet, a nő meg elkezdett masszívan zaklatni.

Eltelt úgy egy év, szakítottak, gondoltam végre nyugi lesz.

Nem az ex megint keresett, beszéljünk, találkozzunk, blabla. Nagyon nemakartam de mondom mit vesztek, mostmár nincs az az elmeroggyant nője a képben én meg épp egy benga nagy állat pasival jártam, mondta is hogyha gáz lesz ő majd leállítja.

Jó, találkoztunk, ugyanúgy elsírta élete nagy fájdalmait, ugyaúgy ráuntam a barátságra. Gondoltam majd lassú halállal lekoptatom, irogatott, visszaírtam tőmondatokban meg úgy alapból sz@rtam a nyomorára.

Aztán egyik éjjel full részegen ökörködtünk a haverokkal a neten, rámírt és nekemesett amiért nem válaszoltam normálisan (abban az állapotban mondjuk könnyű :D). Kiosztott hogy már full nem érdeklem őt, sz@rik rám és nem kell neki a barátság.

Hát jó, töröltem a bánatos csába, aztán eltelt fél év.

Most megint lett nője és ahogy hallom már megint én vagyok a téma.

Kezdek belefáradni... miért nem hagy már békén? Elvégre ő akart szopatni a barátos szöveggel, most olyan nehéz felfogni hogy nekem ő másra kellett és mivel az nem ment inkább nem akartam hallani róla? Meg ez az ellenem uszítgatás... kezdem azt hinni nem komplett.