Mennyire gondolom jól a dolgokat? Van értelme a párkapcsolatoknak?

Van értelme ! csak rossz körökben ismerkedsz.

PS: 25 évesen azért már megengedheted magadnak a -Férfi- címet a fiú helyet ;)

Hát elég rossz körökben mozogsz az tuti.

Az én ismerőseimat haverok rokonok barátok stb...2 válás volt 3 megcsalás de vannak vagy 30-an akik nagyon jó kapcsolatban vannak már több éve.

Van ismerösöm akinek 1 bizonyos eset is elég volt, hogy megutálja a nöket.

Szerintem soha de soha sem fog kapcsolatban élni!

EZ már egy más világ mint akkor volt.... Sok életre nem mélto elbaszot téeltszemléletü páwa meg ilyenek + a reeengeteg rhibanc....

De nagyon sok.. és ezek a mai fiatalok...

Hidd el lesz ennél roszabb is.... és nagyon nagyon roszs belegondolni... de... annál is lesz roszabb.......

Nézd, ha alapból úgy állsz hozzá a kapcsolathoz, hogy nagy láng, aztán elmúlik a szerelem és utána minden rossz neked akkor ugyan ebbe fogsz beleesni minden kapcsolatodnál.

Ismertem egy ilyen embert, aki nagy ilyen szerelemhajhász volt. Sose jöttek össze a kapcsolatai hosszú távon.

Semmi gond nincs ezzel. Mindenki unható, mindenkinek megvan a kihordási ideje. Akik csúcsmenők, azok lassabban, akik dögunalmasak, átlagosak, kompromisszumkapcsolatosak, pótlékpartnerek jobbhíjján, azok bezon mind takarodnak egy idő után a levesbe, erősen meg van számlálva az idejük.

Persze amikor még tombol a rózsaszín köd a szürkeállományodban, akkor még szemet hunysz a hibák felett, még friss a viszony, új a partner, friss a pina, kemény a fasz, és ugye ez csábító. AZtán telik az idő, hetek, hónapok évek, a tűz kialszik, előtérbe a hibák, összeugatások jönnek, vergődés a szürke hétköznapokban és csak kapálóznak a felek. közben már a buszmegállóban, munkahelyen javában csorgatja egyik másik a nyálát az új kiszemeltre, már godolatban százszor agyoncsalta a párját, amikor dugja, már csak a testét adja hozzá, de lélekben az új álompartnerrel kefél. Ezek így mennek.

Ha nem tudod hozni hosszútávon a színvonalat,akkor ki leszel túrva. Nem elégítetted ki a pár igényeit, ő nem boldog, érzi hogy valami hiányzik, nem működik a viszony.

Kalandvágyó nőknél még igazabb az igazság, ha nincs elég zsetonod, akkor nem tudsz változatos, állandóan érdekes viszonyt ápolni a macáddal. Minden nap az a program,hogy lehet ingyé mászkálni a parkban, meg lehet dögleni a tv- előtt, ingyen letöltessz valami jókis muvit, amin elvohogtok, után jön a 60. alkalommal a szex, már tízszer oda vissza minden pózban unásig untad a kedvesed seggét, érzed,hogy nincs tovább.

Ekkor a menők beújítanak egy világkörüli utazással, egy wellnesshétfégét is oda lehet sózni néha,aztán olyan romantikus a helyszín,hogy a tűz ujra lángragyúl. Akkor azért lehet romatnikázni. Jobb mint otthon a híradó előtt.

Egyszerüen vannak olyan emberek/többség/ akinek limitáltak al ehetőségei, nincs akkora repertoárja mint az igazi nagymenőknek, akik kisújjból kirázzák, hogy mi kell egy nő megtartásához. EZek az emberek is kaphatnak lukat a szájukhoz, de hosszútávón nagyon esélyes! a lemorzsolódásveszély.

Az utolsó nagy vonalakban leírta a lényeget.

Kreatívnak kell lenni, és általában szerintem a legnagyobb ellensége ennek, a tévé. Mennyivel egyszerűbb benn dögleni előtte, arra hivatkozva, hogy "fáradt vagyok". Az (átlag) ember egy valamiben nem változik: szereti a rövid távú kényelmességet, ilyen téren nincs gond az "élj a pillanatnak", csak hát ebből nem igazán származnak hosszú távon feltöltő élmények, és egyszer csak azon kapja magát az ember, hogy tulajdonképpen egész évben: semmi érdekeset, és emlékezeteset nem csináltak, nem töltötte ki az életét.

Egyszer beszélgettem valakivel - miközben várakoztunk-, hogy mi lenne, ha életünk végén, kapnánk egy összesített listát, hogy mennyi időt töltöttünk üres várakozással?

Én félek, hogy rájövök életem végén, hogy mennyi dolgot szalasztottam el a kényelmességem miatt.

Azt hiszem ezen az embernek, az unalom ellen, minden nap tennie kell, és ébernek lennie, hogy teheti érdekessé az életét. Először talán az életbe kell menthetetlenül beleszeretni, aztán azt felfedezni valakivel, akivel csodálhatjuk, és tenni azért, hogy tartalommal teljenek meg a napok.

Az, hogy milyen ismerőseid vannak, és mit mond a statisztika, azzal nem érdemes foglalkozni. A saját életeddel foglalkozz, abból próbáld kihozni amit lehet.

És 3 nő, még nem a világ összes nője...milyen jó, hogy rajtuk kívül, még sok van.

És, hogy régen mi volt? Régen azt is számold bele, elment a férfi háborúba, meghalt, vagy a nők szülésben, és igazából így a házasságok java része, hát nem tartott tovább 10-15 évnél. Szóval, olyan, hogy régi szép idők, sose volt. És sose lesz.

A mai napig csak kísérletezünk az emberi kapcsolatok formáival, hogy melyik a legjobb, de még senki nem találta ki a tökéleteset...hosszú táv, rövid táv?

Melyik az igazi házasság? Milyen a jó párkapcsolat?

Mi a szerelem? Valóban csak pár év tart a láng? Törvényszerű, hogy megunjuk egymást? Vagy halálunkig kell egymás mellett lángolni? Egyáltalán az az igazi, ha halálunkig együtt vagyunk? A mai ember hajlamos összekeverni a minőséget a hosszal. Nem minden kapcsolat életre szóló, de attól még lehet igazi értéket adó, és fontos az életünkben. Hisz mi az ami örökké tart?

A kapcsolatokat emberek csinálják, ezért sosem lesznek tökéletesek, ez egy idea csak. Mindenkinek magának kell megtalálni, miben, hogyan, kivel érzi jól magát.

De szerintem neked inkább abban van a problémád gyökere, hogy megcsaltak. Egy ember életében valóban elég egy életre pár megcsalás,hogy kiölje belőle a bizalmat...

Az, hogy van-e értelme a párkapcsolatnak? Hát ezt neked kéne eldönteni, számodra van-e értelme, jelenleg.