Lehetséges, hogy mégsem a külső a legfontosabb, hanem az önizalom, az, hogy megvagyunk elégedve a külsőnkkel és elhisszük, hogy vonzóak vagyunk a másik nem számára?

Kb. másfél éve kezdtem olvasgatni ilyen csajozási tanácsokat és ott volt, hogy mondjam el minden nap, hogy helyes srác vagyok és volt még sok más hasznos tanács is, például, hogy a horizont felé legyen mindig a tekintetem és ne magam elé lefelé nézzek stb. Nos akkor hirtelen azt vettem észre, hogy egyre jobban kedzem érezni magam és már tényleg helyesnek kezdtem érezni magam, ha kimentem az utcára, így fura mód egyre több szép lány kezdett szemezni velem és olyan is volt, hogy konkrétan végi engem bámult a csaj a buszon meg egy másik rám nézett aztán a tükörbe megnézte magát a haját simítgatta aztán megint rám nézett aztán olyan is volt, hogy egy csaj ült velem szembe és hát volt egy olyan jel, hogyha a lábát felém lóbálja, a kkor bejövök neki és ő így csináltam nem sokkal azután, hogy leültem elé. Meg a szájukat is szokták nyaldosni, még tőlem magasabb lány is adott már jeleket talán ez a legfurább, viszont egy ideje elég rosszul alakul már az életem és eléggé szomorú vagoyk meg negatív, már nem nincs semmi önbizalmam mostanság és mostanság már tényleg sokkal ritkábban szemeznek velem a lányok vagy adnak jeleket azt vettem észre. Szóval lehetséges, hogy tényleg csak ennyi lenne, elhinni, bemesélni magamnak és megélni, hogy helyes, vonzó srác vagyok, akiért döglenek a jó csajok?