Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Leszbikus vagyok, hogyan mondjam el otthon? Tapasztalataitok?
20 éves vagyok és egyre biztosabban érzem azt is, hogy nőként, egy másik nő mellett lehetek csak boldog, ergo leszbikus vagyok. Már évek óta sejtem, hogy túlsàgosan is kedvelem a nőket, de egy éve szerelmes is lettem, bàr nem volt ez viszonzott sajnos. Ellenben nagyon vágyom egy tartalmas, komoly kapcsolatra. Néhàny baràtnőmnek elmondtam az idén, hogy miként érzek és hogy lehet, hogy leszbikus vagyok...szerencsére támogatnak mindenben és nem pártoltak el mellőlem.
Bár azt vallom, hogy szerelem és szerelem között nincs különbség és a személy a fontos, nem pedig a biológiai nem, mégis saját magam elfogadása a legnagyobb kihívàs, azt hiszem. Mostanra viszont kezdek megbékélni.
Abban kérném a véleményeteket-segítségeteket, hogy Ti hogyan és mikor mondtátok el otthon a családnak, hogy mi a helyzet? Mert nem tudom, hogy csak mondjam el nekik amit érzek vagy várjak amíg lesz egy kapcsolatom amiben boldog vagyok és akkor valljak nekik, hogy lássák, minden rendben és a párommal szeretjük egymást? Vagy úgy nehezebb ismerkedni, hogy még titkolózom itthon? Ezeken gondolkodom és szeretnék olyanokkal beszélgetni, olyanoktól vàlaszokat kapni, akik hasonló helyzetben voltak màr vagy esetleg vannak.
Én is az vagyok. Nem mondtam el otthon. Minek?
21N
nem vagyok hasonló helyzetben, viszont van egy nagyon fontos elem, amit szerintem figyelembe kell venni: mennyire konzervatívak ill. nyitottak a szüleid?
lehet, hogy kisebb problémát csinálnának belőle, mint te gondolod és akkor viszont jobb minél előbb elmondani, hisz akkor ők is megértik, h miért nem pasizol. továbbá velük is megbeszélheted a problémáidat, ha nem kell titkolózni.
arra készülj fel, hogy idő kell majd nekik, mire ezt megemésztik.
azért írtam ezeket, mert gyermekem lehetnél és ha belegondolok, h az én gyerekem bejelentené, hogy a saját neméhez vonzódik, nem csinálnék belőle problémát. ugyanakkor tisztában vagyok vele, h nem mindenki gondolkodik így.
nyilván nem tudod, h miképp fognak reagálni, de lehet puhatolózni. ha pl. egy olyan film megy tv-ben, ahol a homoszexulaiítás a téma, akkor ennek kapcsán és feltűnés nélkül kérdezheted a véleményüket. vagy akár egy ismertebb homoszexuális énekesnő kapcsán is előhozhatod.
sok boldogságot és sok sikert kívánok!
Szia!
En 15 evesen mondtam el a szuleimnek. Kicsit lefagytak, de utana megbeszeltuk rendesen. Anyu jobban fogadta, mint apu, vele nem is beszelek azota sem errol. Viszont mind a ketten azt mondtak, hogy akkor is a lanyuk vagyok es ezen nem valtoztat semmi. Szoval ez miatt az ota sincs gond itthon. Viszont mindenki maskepp reagal ra, szerintem is elobb tudakold meg valahogy, hogy a szuleid hogyan allnak ehez a dologhoz, hogy mennyire toleransak.
17/L
Köszönöm az értelmes hozzászólásokat! És attól még, hogy egy másik nő mellett érzem magam boldognak, nyugodtan lehet még gyerekem! De ez egy másik téma..
A szüleim szerencsére nem zárkóznak el a mai világtól, így elég toleránsak. Ha pl nézünk egy sorozatot v m filmet, amiben van homoszexuális karakter, akkor nem botránkoznak meg ezen... nincsenek olyan megnyílvánulásaik amik arra következtetnének, hogy homofóbok. De ezektől mind eltekintve én a lányuk vagyok és ezt nem lehet egy filmbeni szereplővel összehasonlítani. Nem gondolom, hogy kitagadnának itthonról de félek attól, hogy miattam szégyenkezniük kell... Magyaro-on azért lássuk be a társadalom nagyon konzervatív, elítélő és negatív. Vannak szerencsére kivételek, de ez a ritkább...
El fogom mondani a szüleimnek a leszbikusságom és remélem megértik majd, hogy nem tudok ez ellen tenni, ilyen vagyok, nővel érzem magam boldognak. Nem ez a normális tudom, de nekem is 1 életem van és ebben szeretnék boldog lenni, akkor is ha nem a megszokott és elfogadott úton haladok. A boldogságot mindenki megérdemli és a szexuális orientációmat leszámítva, úgy gondolom, hogy büszke lehetek mindenre amim van és amim lesz.
Arra voltam/ vagyok leginkább kíváncsi, hogy mások hogyan és milyen alkalommal osztották meg a másságukat a szüleivel. Az hogy mi leaz a reakció, nem tudom megmondani és nem is várom el hogy vki itt megírja milyen lesz. Nincsenek illúzióim ezzel kapccsolatban. Tudom hogy meg fogom őket bántani valamilyen szinten és azt sem várom el, hogy rögtön megértsenek vagy elfogadjanak...ez nem így működik, tisztában vagyok vele, főleg azért mert saját magam elfogadásához is hosszú út vezetett. Demuszáj neki elmondanom lassan mert szeretném, hogy tudják ki is teljes valójában a lányuk. Az egyetlen célom az az, hogy nekik valamivel könnyebbé tegyem majd a helyzetet...és hogy bebizonyítsam nekik, hogy férfi nélkül us tudok boldog lenni... Úgyh majd meglátjuk. Azért várom még a hozzászólásokat ezzel kapcsolatban. Nem karácsonykor mondom el nekik nyílván, de 2013ra tervezem a nagy vallomást...
Ez annyira család függő. Ismered a szüleidet, biztos tudod hogyan viszonyulnak a mássághoz. Ez szerint kell döntened, hogy elmondod-e nekik vagy sem. Annyit mondhatok, hogy szerintem elég ha megvárod az első komolyabb barátnőt, ha van valaki a láthatáron, elég csak akkor elmondani nekik. Ha mindenképp akarod.
Saját helyzet.
Nekem csak anyum tudja, meg pár olyan ismerős, barát akikkel egy cipőben járunk. Leszbikusok, biszexek.
Első komolyabb találkozás előtt döntöttem úgy, hogy anyával megosztom a titkot. Tudtam, hogyan is áll ehhez, úgy is reagált, ahogy vártam. Megértett, tudta, hogy erről én nem tehetek. Szóval jól sült el, és egy kis teherrel kevesebb lett a vállamon.
Azóta se avattam be senkit.
Dönts szíved szerint, te ismered a szüleidet. De ne kapkodd el a dolgot. Sok sikert!:(
21/L/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!