Mire vezethető ezen gondolatok eredete vissza, vajon?

megfigyeltétek: pl valaki fontos nekem pl tetszik akarok tőle vm-t, "mi van ha nem is tetszek neki" "mi van ha azért mondta mert nem is vagyok neki szimpatikus" " biztos unalmasnak talált" stb....holot lehet a valósággal köszönő viszonyban sincs eme "kreált" gondolatunk." miért nem keres, lehet h van valakije".."nem akar már látni..." akikben voltak ilyen vs hasonló gondolatok, miért? Ha már mi magunk kreáljuk, miért nem inkább segítjük magunkat azzal h inkább eképp formáljuk "egy próbát megér, ha nem hát lesz másik..stb vagy simán nem gondolunk rá. Tudom ez nem ilyen könnyű sokszor, de mégis?