Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tényleg olyan szörnyű, hogy ilyen körülmények között is vonzódom hozzá?
Mindketten házasságban élünk, családunk van.
Ráadásul nem könnyíti meg a helyzetem, mert ő sem közömbös az irányomba, szinte mindig zavarba jön, amint találkozunk akár az utcán, akár máshol összefutunk. Persze nem lesz belőle semmi sem, de nem tudom őt kiverni a fejemből, és már egyre inkább azt veszem észre, hogy keresem a lehetőséget a találkozásra, őt figyelem mindenhol, neki öltözök föl reggel, stb... tudom, hogy mit kellene tennem, de egyszerűen nem tudok magamra parancsolni, maximum ideig-óráig :-(
Teljes mértékben igazad van, egyetértek veled. Az eszemmel tudom mindezt, és mindig erős akaratúnak hittem magam, tulajdonképpen eddig a pillanatig az is voltam, de ezt egyszerűen nem tudom megoldani pusztán azzal, hogy EL AKAROM FELEJTENI, csődöt mondott ez a képességem.
Tisztában vagyok azzal, hogy mi vezetett idáig, viszont annyira erőlködök a házasságom helyrehozatalán, hogy talán nem látom meg a nyilvánvalót, hogy már nem lehet helyrehozni. Vannak dolgok, amiken nem tudok túl lépni, megbocsátani megtudtam, de a felejtés nem megy. Viszont a gyerekem érdeke az, hogy az apja mellett nőjön föl, ezért képes vagyok feláldozni a saját boldogságomat is, legalább is egyelőre... ha nem lenne ez a férfi, nem is lenne semmi gond sem, mert úgy menne... de ő itt van, és mindig emlékeztet rá (pusztán a jelenlétével), hogy mennyivel másabb is lehetne!
Sajnálom, ami veled történik, okkal vonzódhatsz ahhoz az emberhez, de sajnos mivel feleség vagy, ezért először a házasságodban kell a dolgokat elsimítani. Elmondtad a férjednek, hogy mit szeretnél? Próbáltál neki beszélni arról, hogy mi hiányzik ebből a házasságból?
Megpróbálhatnátok a párterápiát is, mert ott őszintén tudnak a párok beszélni panaszaikról a másik féllel szemben. Igazad van, hogy apjuk mellett kell, hogy felnőjenek a gyerekek, de szerintem levágják, ha a szülők nem szeretik egymást. Azt megérzik, nem hülyék, jó az intuíciójuk. És hidd el, sokkal rosszabb, ha valaki olyan családban nő fel, amiben a szülők évek óta elhidegültek egymástól és már csak az érdek tartja őket össze. Lehet, hogy a 60-as években ez természetes volt, de ma már nem. Pont, hogy a mai világban van a legnagyobb szükség a szeretetre, a jó példamutatásra stb. De az is gyávaság lenne, ha csak úgy félrelépnél, mert azzal hidakat égetsz fel magad mögött és abból is rossz következmények lehetnek. Szóval mérlegelni kell a családod és a boldogságod között. Nem könnyű, de remélem sikerül jól döntened és megoldódnak a problémáid. Csak tenni kell érte. :)
Előző voltam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!