Miért vagyok ilyen buta?

Tavaly szeptemberben lefeküdtem egy 'zenész' férfivel, aki álmaim szakmáját űzi. Kiderült, hogy a szomszéd tömbben lakik. A munkahelye gyalog kb 5 percre van a lakásomtól. Azóta nem tudom elfelejteni. Minden számról, amit akkoriban hallgattam, ő jut az eszembe. Gyakran megesik, hogy rápillantok a Facebook-os adatlapjára. Ha gyalog megyek valahová, mindig a munkahelye előtt megyek el (nem tudok máshol menni), és gyakran cigizik kint pár munkatársával, köszönünk egymásnak, és ez is 'rontja' a helyzetet... Nagyon nagy hatással volt rám, pedig nem ő volt az első pasi az életemben.

A hétvégén volt egy félig meddig munkahelyi 'összeröffenés', ahol a férfi, és pár munkatársa is ott volt. Elhívtak engem is. Amikor köszönt el mindenkitől, akkor megkérdeztem, hogy haza vinne e. Haza vitt, és furcsa módon olyan dolgokra kérdezett rá, amiről halvány lila gőzöm sem volt, hogy tud...

Nem értem, miért csináltam ezt a plusz 'gondot' magamnak, hogy hazavitettem magam... Nagy nehezen már nem rá gondoltam 'minden' percben... Azóta annyira fel vagyok dobva, hogy haza vitt, mintha egy világsztárral autókáztam volna... Legszívesebben ki sem szálltam volna az autóból, és ott ültem volna életem végéig vele, az autójában.

Viszont már eljutottam újra arra a pontra, hogy szenvedek miatta...