Miért vagyok csak haver minden fiúnak?

Sok oka van, de főleg a korod és a lelked minősége.:) Az a szeretetfajta, amire Te vágysz szerelmi kapcsolatban, az nagyon ritka, és érett fajtája a szeretetnek. Idősebb emberek közt gyakoribb.

Az emberek 80-90%-a nem ezt akarja szerelmi kapcsolat címén, mint amit Te most megfogalmaztál. Én is a Te cipődben járok, 36 évesen.:)

És tovább nehezíti a helyzetet, hogy úgy tűnik, mintha lányokban gyakoribb lenne ez a minőség, mint fiúkban.

:) Én is régóta várok.:)

Amikor sikerült, akkor is - utólag tudom - a fiú nem azt élte meg, amit én. A szerelmeskedésben se. Van is egy szavazásom az IWIW-en erről, hogy mennyifélét jelenthet a szex - kinek-kinek lelki alkattól függően.

Nagyon hasonlókat tapasztaltam én is.

Majd biztos ír más is, okosabbak leszünk.:)

Tudom, hogy ilyenkor édes kevés a "ráérsz még" duma, pedig igaz. Tudom mit érzel, én 16 évesen már majd meghaltam, hogy legyen barátom. Aztán 17 évesen volt az első (csók volt a maximum), aztán rá kellett jönnöm 7 hónap együtt járás után, hogy csak "a szerelembe voltam szerelmes", nem a srácba. És bár kedveltem, szakítottam vele. Ő viszont tényleg szerelmes volt. Két éven át írta a szerelmes leveleket, felbukkant helyeken, ahol tudta hogy vagyok, nagyon nehéz volt. 10 évvel később találkoztam vele, felesége volt már, de még mindig láttam a szemében ugyanazt a csillogást. Hát ezért és másért sem érdemes ezt siettetni.

Azóta azt vallom, hogy sosem kell kapcsolat csak azért, hogy "legyen valaki", akkor már inkább egyedül. És ez bejött. 28 évesen találkoztam a férjemmel, egy hét múlva 7 évesek leszünk, 3 gyerekünk van. :o)

Ezt kívánom Neked is, addig meg sok türelmet, és élvezd azokat a dolgokat, amiket barát nélkül is lehet! Tanulj, sportolj, olvass, és itt a nyár, kell egy jó fagyi is! :o)