Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek így élhetek boldog és teljes életet?
Az elmúlt pár hónapban nagyon sokat gondolkodtam arról, hogy az életemet szeretném férfi nélkül leélni. Nem hiszem, hogy nem sikerülhetne, hisz soha nem volt senkim, ebből adódóan nem hiányzik se a szerelem, se a szex. Bár igaz 17 éves létemre ostobaság ilyet kijelenteni, de elég reménytelenek tűnik az esetem. Nagyon magamnak való lány vagyok ráadásul annyi rosszat hallottam már a férfiakról, hogy félek, szinte rettegek egy kapcsolatba belemenni. Szóval nem hiszem, hogy nekem valaha is lesz barátom, ne adj Isten férjem.
Nem tudom ,hogy itt ezen az oldalon vannak e olyan nők akik úgy gondolkoznak mint én, esetleg már idősebbek és még nekik sem volt senkijük, de arra lennék kíváncsi, hogy le lehet e élni az életet egy társ nélkül? Egyébként férfiak válaszát is szívesen várom.
Ne haragudjatok ha hosszú lett, esetleg értelmetlen de bizonyos okokból sietnem kellett az írással.
Köszönöm, hogy elolvastad.
17/L
válasza: válasza:,,Még fiatal vagy, a jelenben tudsz élni és gondolni." Ezt mondta legalábbis a magyartanárom :) Kell olyan időszak az életben, amikor egyedül élsz, megtapasztalod az önállóságot, ez az "egyedül akarok lenni" érzés kell is, hogy el tudj szakadni a szüleidtől, felnőtté válhass. De egy idő után a barátnőid lassan férjhez mennek, gyerek(ek)et szülnek, és már nem tudtuk közösen elmenni moziba, sétálni, fagyizni, mert nekik a család egyértelműen fontosabb lesz. És hidd el, nagyon de nagyon rossz érzés lesz, hogy a korod belieknek mind lesz családjuk, Neked pedig nem! És amikor ez az érzés Rád tör, mindenhol korodbeli nőket fogsz látni babakocsival, gyerekkel és férjjel az oldalukon. Tudom, hiszen mindig így van szakítás után is: mindenhol párokat látsz az utcán :)
Na jó, de most komolyan! Csak betegedj le, vagy történjen egy súlyos baleset...ki megy majd Téged meglátogatni? Ki lesz ott melletted, amikor visszatér az eszméleted? Vagy csak gondolj bele: már megöregedtél, nyugdíjas vagy és ápoló kórházban vagy. Mindenki máshoz jönnek unokák látogatni, csokit hoznak, ajándékot, Neked meg...SENKI...vagy csak rúgjanak ki a munkahelyedről, egyéb rossz dolgok...És akkor sokkal mélyebben fogja szúrni a lelked a seb, amikor belegondolsz: Tehettél volna ellene valamit. Csak egy igen annak a fiúnak, csak meg kellett volna próbálnom! De nem tetem, gyáva voltam, nem mertem szembenézni a veszéllyel, nem vágtam bele!
Persze, nem kívánok Neked semmi rosszat, ne értsd félre, kérlek. Én csak azt mondtam, gondolj bele!
válasza:Ilyen az élet kudarcok és sikerek keveréke.
Vagy legyőzzük a félelmeinket és megszerezzük a boldogságot, vagy csak pangunk és értelmetlenné válik minden amit tettünk, a boldogság is elmarad amely csak a beteljesedett szerelem adhat meg
f18
Mindenkinek nagyon köszönöm!
( 9. válaszoló, nagyon szép volt az idézet:) )
Az összes válasz, nagyon elgondolkodtató volt számomra. Tényleg talán, kicsit túl spiláztam a dolgot, hisz az egyedüllét egyáltalán nem lehet megoldás a valódi problémámra.
Még egyszer köszönök mindent!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!