Lesz egyáltalán hosszútávú normális kapcsolatom?

22 éves vagyok, és még nem sikerült hosszútávú kapcsolatot kialakítanom senkivel, de rövid 1-2 hónapos kapcsolataim voltak. Ezekből a kapcsolatokból tanultam sokat, de mindet megszenvedtem szakítás után, mert nehezen teszem túl magam szakításokon és én bíztam a fiúkban nagyon.

Megtanultam hogy ne nyíljak meg a fiúknak nagyon hamar, ne mutassam ki hogy mennyire odavagyok értük, ne üldözzem, ne zaklassam őket, és ne bízzam el magam.

Annyit csalódtam már az elmúlt időben, vacakul érzem magam hogy nem jön össze egy kapcsolat sem nekem, körülöttem meg már mindenki évek óta van együtt, csak én vagyok a kakukktojás:(

Kivétel nélkül minden fiú odavolt értem (az elején), hogy ilyen rendes normális lánnyal még soha nem találkoztak (nem dohányzom, nem iszom alkoholt, nem beszélek csúnyán, nem fekszem le minden jöttmenttel, érdekből nem jövök össze senkivel, őszinte vagyok, és még csinos is, de nem vagyok elszállva magamtól, mert tudom hogy vannak nálam sokkal szebbek, de a külsőmmel elégedett vagyok.).. szóval kb én voltam az álmuk, mégsem jött össze egy kapcsolat sem, nem én döntöttem a szakítások mellett:S

Én magamban keresem a hibát, nem tudom mi lehet a baj még velem:S

Nem feltűnősködöm, csajosan öltözködöm .. nem vagyok cicababa stílusú, lehet, hogy ez a baj? Hogy nem vagyok izgalmas a pasiknak? :S

Unom már, hogy mindig ugyanaz a sztori: ismerkedés, 1-2 hónapos "kapcsolat", szakítás, szenvedés és szomorkodás utána hónapokig.. mert mindig agyalok azon hogy miért kellett így lennie, mit rontottam el már megint:(

És tényleg úgy veszem észre, hogy azok a lány ismerőseim, akik összevissza hazudoznak a barátjuknak, csalják őket, mindig szerencsésebbek, kapcsolat terén, de miéért? :S