Meleg fiúk, ti hogyan ismertétek meg a barátotokat?

Én a chat.hu ismertem meg. Hajnalban jártam fel oda.Beszélgetünk közösben . Aztán 1,5 évre rá egyre többet beszéltünk elkezdett megtetszeni a stílusa és alig vártam h beszéljek vele. De hozzá tartozik , hogy ő most 42 én meg 26. Ráadásul Pakson lakik én meg Budapest mellett. És nem akartam olyan párt aki nálam jóval idősebb és messze lakik:D. És ő sem ennyire fiatalt. Ezért aztán amikor már azt hittem ,hogy lehet lesz valami és tetszem neki. Rám küldte egy ismerősét ,hogy milyen rendes gyerek vagyok és megbízható. A srác akit rám küldött az azzal kezdte h a Marci küldött hozzád. Na én teljesen felkaptam a vizet és besértődtem egy hétig nem szóltam hozzá. Aztán rám írt. És elszállt minden haragom. Utána még 2 hónapig minden nap beszéltünk. Aztán augusztus 1 feljött, mert pont a lakását újította fel és zuhanykabint nézet és kérdezte h elmennék e vele. Fura volt mert ahogy megláttam úgy éreztem h kész szerelmes vagyok.(tudom hülyén hangzik:D)Na mindegy elmentünk nézelődni persze mondanom se kell nem talált magának megfelelőt.Ezt délelőtt le zongoráztuk. Kérdezte csináljunk -e valamit.

Mondom jó menjünk a János hegyre fel mentünk. Majd a Béka tónál leültünk egy padra. Ott mindig egyre közelebb jött én meg csúsztam arrébb. Odáig jutottunk , h már csak fél fenék kell ültem a padon. Ekkor észbe kapott és vissza ment a helyére:)Majd eljöttünk a kocsiba mondtam neki, h szeretnék még vele találkozni. Erre megjegyezte ,h van még egy kis ideje menjünk el még valahova sétálni mondom jó.El mentünk a vadasparkhoz.Olyan szerencsétlenek voltunk már ott, h majdnem felbotoltunk egy más lábába ezt megunva megfogtam a kezét az erdőben.Sétáltunk egy darabig. Aztán egyszer csak fogta magát magához húzott és megcsókolt. Na innentől számítjuk h össze jöttünk:) Ez most augusztus 1 lesz pont 3 éve. Remélem elég hosszúra sikerült a sztorim:)

Mi a párommal júliusban leszünk 2 évesek. Ismerkedős oldalon írt rám én meg vissza küldtem neki az msn-en címem neki. Kb egy hónapig nem történt semmi, el is felejtettem, hogy megadtam a címem, egyszer csak látok egy új embert fenn a listán. Rá írtam. Ez azt hiszem egy keddi nap volt, csütörtökön találkoztunk személyesen. Mivel msn-en szűkszavú volt, úgy éreztem muszáj vele találkoznom. Pedig net-en nem mutatta semmi jelét annak, hogy húú ebből micsoda nagy dolog lesz, de valami azt súgta, hogy meg kell ismerni.

Csütörtök este fél 10 kor találkoztunk. Azért ilyen későn, mert július közepe volt és még éjjel is meglehetett gyulladni. Azt hittem egy röpke randi lesz és már 11-re otthon is leszek. Hát kb 3 körül értem haza hajnalban. Először nagyon visszafogott volt, de folyamatosan kérdezgettem és utána megnyílt. Amikor először megláttam azt gondoltam először, hogy „megvagy”. Mintha az igazit találtam volna meg.

Másnap megint találkoztunk, egésznap az éjszaka járt a fejemben. Második randi ugyanígy alakult. Beszélgettünk és hajnalban leültünk a ligetben egy padra. Ott is beszéltünk, de egy idő után rájöttünk, hogy tovább kéne jutni. Az első csókot elnevettük, nem sikerült. Körülbelül egy óra múlva próbáltuk meg megint a csókot. Megfogtam a párom hátát, finoman simogattam. Akkor elkezdett akadozni a beszédben. És megtörtént a csók. Jó volt nagyon. Utána párom meg az izgalomtól remegett. Ezt sose fogom elfelejteni. Annyira belülről fakadt az a fajta gyönyör, amit érezhetett. Neki majdhogynem én volt az első fiú. Pontosabban pár éve találkozgatott egy sráccal, de azok a randik nem sikerültek túl jól. Azt a dolgot nem is tekinti semminek. Ezért azt szokta mondani, hogy milyen szerencsés, hogy első megtalálta azt akit keresett.

Én az első csóktól számítom a kapcsolatunkat. Bár párommal ezzel gondba vagyunk, mert ő szerinte az első találkozástól kell. De megállapodtunk, hogy július 17-től számítjuk. Az első csóktól. Ugyanis akkor beszéltük meg, hogy egy párként folytatjuk. Ennek már két éve lassan. Azóta is tart.

Az ő családja nem tudja, nem az a típus, aki beszél a belső dolgairól. Az enyéim tudják és már ismerik és sikerült elfogadniuk és megkedvelniük a páromat. Egyikőnk se feminin, ezért sehol nem ér minket semmi atrocitás. Az utcán úgy megyünk, mint két barát. De a lakásba meg szinte folyton egymáson lógunk.

Remélem elég részletes volt a történtet. Bár még rengeteget lehetne mesélni.

Üdv. 22 meleg F