Hogyan lehet azt megoldani, hogy párkapcsolat mellett megtarthasd a másik nemű barátodat?

PL: nekem párom va, de a munkahelyemen annyira jókat beszélgetek egy srác kollegával. És mivel már nem dolgozom ott, mondta, hogy jó lenne beszélgetni, annyi minden bántja őt is, de annyi sincs, akinek elmondhatná.

Nagyon vacakul érzem magam, mert egy rendes, normális srácról van szó, és nekem is jó valakinek a kis gondjaimat elregélni, viszont a párom nem valami rugalmas etéren.

Viszont önzőségnek tartom, mert a kapcsolatunk elején meg ő pizzázott a barátnőivel, meg feljárkált hozzájuk. Egy szót nem szóltam.

Ne kombináljátok túl, nem férfiként érdekel, kedvelem a stílusát, nem sok ilyen ismerősöm van, nem szeretném hogy azt higgye bunkó vagyok. Annyiszor kérdezte már, én meg mindig csak annyit mondok, hogy majd meglátjuk.

Teljesen úgy érzem magam, mintha pórázon lennék, egy férfival sem beszélhetek, mert magyarázkodnom kell. :(

Ti mit gondoltok? Ha párom van a barátaimat dobjam félre? Ez megy 5 éve, besokaltam. Mi rossz van abban, hogy iszunk egy kávét, beszélgetünk egy órácskát és megyünk ki merre lát?