Ha valaki, akit 10 évről ezelőttről látásból ismersz megkérne, hogy legyél a gyermeke apja, furcsa lenne?

Micsoda álszent férfiak vagytok ti!

SZEMÉLYESEN ismerek olyan nőket, akik azt ecsetelgették nekem közel a harminchoz, hogy most már elegük van, pánikba esetek, nincs normális férfi, nincs normális kapcsolat az élet szar, DE gyereket akarnak.

És mentek, aztán bár nem ilyen nagy lamúrral, de valami díjnyertes kannal összefeküdtek, "egyéjszakás" címén, és tádám. Kettőnek ilyen gyereke van. Apuka meg azt se tudja, hogy a kölök létezik. Kva érdekes, hogy dugás közben EGY PALI SEM filózik azon, hogy na vajon, ha ebből most gyerek lenne, annak az anyja elmebeteg lenne, látogathatnám, milyen lenne?

Mennyire álszentek vagytok, de komolyan. Ez az elméleti kérdés teljesen korrekt, a férfinak van választása, és ha nem akar, akkor nem megy bele.

Normális család, házasság, meg minden... ahha. A palik valahogy furcsa mód igen gyakran elfelejtenek ott maradni az asszony mellett, ha az már nem olyan fitt és dögös, amilyen volt (tisztelet a kivételnek)... Én teljesen megértem ezt a kérdést. Csak úgy gondolom nem sok pali mondana erre igent.

Kérdező ne csináld.

Legalábbis ne Ő vele...

Sajnos ebben érzelmek vannak, ez így nem működne.

Te szeretted és szereted azt a férfit...

És az írod is hogy nevelhetné ha akarná... tudatosan vagy tudat alatt be akarod vonni az életedbe.

Ha ennyire gyereket szeretnél akkor inkább valaki mással tedd ezt meg aki szintén jó genetikájú de nem vagy fülig beleesve.

Mint ahogy a 31-es is írja.

Ja és szerintem is elmehetnek a pasik búsba... persze imádnátok óvszer nélkül... Meg aztán mindenki olyan jó apafigura közületek xD röhög a májam...

Ennyi erre vagyunk programozva... Ti szórjátok a magjaitokat, ezért akartok úton útfélen d.gni, és érzem azt hogy ha szemmel lehetne egy BKV-s utam során 10-en felcsináltak volna.

Mi nők meg arra vagyunk programozva hogy gyereket szüljünk. Nekünk egy hím kell jó örökítőanyagokkal...

Mi válogatunk, ti nem...

Kész genetika meg egy kis biokémia...semmi több, pár vegyületről szól a történet...

mert ebbe most érzelmeket keversz...

nem véletlenül van hogy pl. spermadonorok után se lehet kutatni.

te szerelmes vagy abba a férfiba, iszonyatosan nagyon...

szerinted ha szülnél egy gyereket neki akkor hogy fogod érezni magad? örökké őt akarod majd, mindig őt látod majd a gyerekben. olyan mintha egy darabot szeretnél belőle.

ez nekem úgy tűnik hogy nem a gyerekről szól, nem a vágyról hogy gyereket szeretnél egy jó genetikájú embertől hanem arról szól hogy te csak tőle akarsz gyereket, mert szereted - de nem kaphatod meg...

döntsd el magadban hogy mi is a cél:

- te most gyereket akarsz vagy

- őt akarod...

a kettő független egymástól, mégis egyberakod, te gyereket akarsz Tőle, csakis tőle akit 10 éve szerettél és most is szeretsz... ez így sehogyse jó...

így se nagyon jó, hogy nem bírod elfelejteni ennyi idő után, én csak 2 évig szerettem valakit reménytelenül de az is megőrjített - ha pedig közös gyereketek lenne akkor pedig soha nem tudnál rajta túllépni...

szerintem ezt így hogy nem lehet kapcsolat és elméletileg csak gyereket szeretnél rossz keverni mégis a hozzá fűződő érzelmekkel...

Nem vagyok biztos abban, hogy egy ilyen, az apai kötelezettségek alól felmentő szerződést a bíróság elfogad.

Hiszen az anya a GYEREKNEK járó tartásdíjról mond le.

Erre a gyámhatóság közbelép és a gyerek érdekeire hivatkozva érvénytelenítteti ezt a szerződést: apuka meg fizethet (és persze láthatási joga is lesz).

És ez csak a jogi része a dolognak!

Az egész dolog erkölcstelen, a természet és a jog ellen való. Az emberi élet, a fogantatás sem nem üzlet, sem nem ügylet, az ezzel kapcsolatos "szerződés", "nyilatkozat" jóerkölcsbe ütköző (és ugye felér az apaság elismerésével).

A nő azért hibázik, mert ez az eugenikai hozzáállás, ugye, hogy látok valakit, és jól néz ki, úgy gondolom, okos, akkor a gyerek is ilyen lesz, és eszerint választana valakit, akitől nem akar mást, csak spermát, illetve a sperma által az áhított férfi genetikai mását. De ha genetikailag a majdan születendő gyermek hasonló lenne is, a környezet, a nevelés, a kortárscsoport sokat számít. Az élet nem matematikai egyenlet. Az élet nem kávéfőzőautomata, hogy beteszem a jó kávéőrleményt, a kiváló vizet, és lefő az eszményi espresso...

A férfi azért hibázik, mert az élet átadását pillanatnyi kalanddá degradálja, nem gondolva bele abba, hogy a születendő gyermek az ő vére lesz, akit ki tudja, milyen hatások érnek. "Beleszólhat a gyerek nevelésébe"-meddig terjed ez? Mi a biztosíték, hogy nem csapják rá az ajtót, ha tényleg így tenne... (És ha közben Miss Szürke Egér mégis összejön egy másik Mr. Tökéllyel, akit azután férjnek hívnak majd?)