Nincsennek igazi barátaim? Haverjaim vannak, de barátaim nincsenek!

Nagyon kétségbe vagyok esve. Segítsetek!

Általánosságban olyan ember vagyok, aki kinéz magának valakit, azt megszerzi. Pasiügyben kiváló tanácsadó vagyok és a szerelmi életem is rendben van. Kisvárosba lakom és nem sok baráti társaság között lehet válogatni..

Mégis nagy hiányt szenvedek a barátokban.

Nagyon sokan szeretnek. Vannak seggnyalóim is, de nincsennek olyan barátaim, akikben annyira megbíznék, hogy bármit elmondanék nekik. A barátnőkről már ne is beszéljünk...

Igazából csak az osztálytársaim között akad 1-2 lány, akiket 1-2 hónapig barátnőimnek tekintek, aztán megunjuk egymás társaságát. Van egy barátnőm még, akit imádok, de ő máshol tanul és nagyon ritkán tudunk beszélni és akkor sem sokat. Én nagyon eleven és izzgő-mozgó vagyok, de a többiek akik körülvesznek eléggé begyepesedtek. Én mennék bulizni mindenfele, de van akit az anyja fog, van aki negatív hozzállású, én meg az energiavámpírok társaságát többnyire kerülöm.

Mégis mit tehetnék?

A személyiségem változzon van a viselkedésem?

Vannak ilyenekről tapasztalataitok?

Tanácsok? Tippeket tusdtok adni?

Légyszi segítsetek, mert összeroppanok barátok, lelki társak nélkül..

Köszi előre is!