A fiúk mit gondolnak a magas lányokról? Mi van, ha furcsa a humorom? A fiúk nem szeretik a "különleges" lányokat?

178 cm vagyok, 20 éves lány. És még nem volt pasim. Nem vagyok se kövér se pálcika, igazából elég jó nőies alkatom van, bár kicsik a melleim. Szép is vagyok, és elég jól öltözködöm, legalábbis ezt mondják a barátnőim,(nem kérdeztem meg tőlük) meg hogy irigyek rám ez meg az miatt, de pasi még sose mondta, hogy szépnek tart. Bár volt már több udvarlóm, legtöbbjük fiatalabb és alcsonyabb is volt nálam. A legjobb barátnőm azt mondja 10-es skálán 9-est érdemelek. Én igazából nem tartom magam valami szépnek, de úgy döntöttem, a többieknek hiszek, hiszen az ember csúnyábbnak látja önmagaát, mint amilyen valójában.

Ezen okokból kifolyólag, csak 3 indokot tudok mondani, hogy miért nem akar senki: Túl magas vagyok, kevés a mellem, vagy nem bírják a humoromat. De ezt nem értem! A barátnőim nagyon szeretik a humoromat, és a fiú ismerőseimmel is elég jókat szoktunk röhögni! A többiek mondták, hogy ők is nehezen szoktak hozzám, de azóta nagyon bírnak. Egyébként meg elég naiv is vagyok, és nagyon gyakran, nagyon sokat nevetek. Ezen kívül, sosem szivatok senkit, vagy szólok be valakinek. És biztos vagyok benne, hogy senki sem utál! Soha nem teszek rosszat senkinek, ez ellenkezik az eszméimmel.

Lehet, hogy nagyon fontos, hogy valakinek nagy mellei legyenek? Vagy ha elmegyek a barátnőimmel szórakozni buliba, akkor inkább azt választják közülünk, aki nem olyan szép, de legalább alcsony, és nagyobb a melle? A jó fenék, meg a hosszú láb nem jelent semmit? Tényleg ilyesztő a humorom? Néha tényleg fárasztó tudok lenni, de ez elég indok, hogy ne akarjon senki velem lenni? Ráadásul akikkel újonnan találkozok, azoknál még nem szoktam elővenni a humoromat.

Pedig én tudom magamról, hogy ideális barátnő lennék. Nagyon hűséges típus vagyok, én szívesen szexelnék gyakran , nem vagyok se nyafogós se sírós fajta, és eléggé meg tudom érteni a pasikat, mivel a szüleim válása óta édesapám nevelt fel 14 évig. Ennek köszönhetően, jól el tudok beszélgetni fiúkkal, és apám kiirtotta belőlem a sok lányra jellemző nyámnyilaságot.

Talán egyszerűen csak rossz helyekre járok ismerkedni? Ráadásul van egy nálam magasabb barátnőm, akinek már volt több pasija is, pedig magasabb és többet is nyom nálam! Lehet, hogy nem vagyok elég könnyűvérű?

Valaki mondja meg légyszi, hogy most akkor mi van???