Hogyan tegyem túl magam rajta? ) :

Tudom, tudom, ez a kis milliomodik hasonló kérdés, de muszáj kiírnom magamból.

3 éve megismertem egy srácot. Nagyon fiatal voltam még, egészen kicsi lány. Nagyon szimpatikus volt, sokat beszélgettünk, és szép lassan beleszerettem. Volt egy rövid időszak, amíg kavartunk, de -mivel tapasztalatlan és félénk voltam- elhalászta előlem egy másik lány. Miután összejöttek, hosszú ideig kerültem, volt kapcsolatom is, de nem felejtettem el. Miután szakított a barátnőjével, és én is a barátommal (szinte egyszerre), újra kerestük a másikat. Próbáltam közeledni felé, időnként ő is közeledett felém, de sose lett semmi.

Annyira rossz. Szeretem, még mindig, mindent odaadnék, hogy vele lehessek. Várom a pillanatot, amikor újra láthatom, de rettegek is tőle, mert tudom, hogy csak rosszabb lesz. Nagyon hiányzik, nem telik el perc, hogy ne gondolnék rá. Nem tudom elfelejteni. Valahol benne van az is, hogy nem is akarom, mert különleges számomra.

Próbáltam mindent, megszakítottam vele az összes kapcsolatot, és amikor azt hittem, minden rendben lesz, fölbukkant, és megint zuhantam a szakadékba. Ismerkedtem is másokkal időközben, de egyikből se lett semmi, mert csak ő járt az agyamban.

Nem tudom, mit tegyek. Egyrészt tudom, hogy le kellene zárnom az egészet, nem kaphatok meg mindent, amit akarok, de bennem van még a remény, hogy valamikor a enyém lesz. Hiú remény, de megvan...

Mit tanácsoltak? :(

Köszönöm annak, aki elolvasta. :))

16/L