Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Normális, hogy lassan 4 hónap után még mindig itt tartok?
4 hónapja szakítottunk a párommal, kicsit több, mint egy évig voltunk együtt. Minden a legnagyobb rendben volt, dúlt a szerelem, aztán egyszer csak teljesen váratlanul elhagyott. Utána meglehetősen gusztustalanul viselkedett, pl. egy közösségi oldalról kellett megtudnom, hogy valószínűleg már egy ideje csalt. Egyáltalán nem volt rám tekintettel még a szakítás utáni első napokban sem, pedig tudta, hogy engem mennyire kikészít ez az egész, főleg azért mert teljesen váratlanul ért. Gondolom már másnap úgy volt vele, hogy már semmi közünk egymáshoz, azt csinál, amit akar és magasról tesz rá, hogy mit okoz nekem a viselkedésével. Pedig állítólag nagyon szeretett engem, és én ezt éreztem is, akkor viszont nem tudom, hogy volt képes ilyen érzéketlenül viselkedni és így megváltozni?
Még mindig eléggé magam alatt vagyok. Már nem sírok minden nap 0-tól 24-ig, mint az elején, de gyakran teljesen összeomlok ok nélkül, mikor már azt hiszem, hogy túl vagyok rajta. Sokszor, szinte mindig rossz kedvem van, egyfolytában Ő jár a fejemben, nyomasztanak a gondolatok, aludni is alig tudok. Egyszer gyűlölöm és haragszom rá, máskor ugyanúgy imádom mint mikor még együtt voltunk. Olyan az egész, mint egy rémálom. Szeretnék kilábalni ebből, de egyfolytában hullámzok. Hol jobb, hol meg borzalmas újra és kezd ebből elegem lenni.
Soha egy fiút/ férfit sem szerettem még úgy, mint Őt, és ez volt az első komolyabb kapcsolatom.
Lányok, ti mennyi idő után teszitek túl magatokat egy szakításon, ha nagyon szerelmesek vagytok és óriásit csalódtok? Lehetséges ez egyáltalán anélkül, hogy jönne egy másik férfi az életembe?
22/L
Én fiú vagyok és 3 hónapba telt míg elfeledtem hogy a csajom biszex volt és beleszeretett egy másik csajba...
18F
Másfél évig voltunk együtt. Pont nyár elején szakítottunk, úgyhogy még suli sem volt, ami lekösse a figyelmem. Kb. eltelt egy hónap, amikor regisztráltam egy társkeresőre. Nagyon nehezen vettem rá magam, de itthonról elmenni nem volt kedvem, és ez tűnt a legjobb megoldásnak. Tudtam, hogy még jobban lesüllyedek, ha nem csinálok valamit. Találkoztam egy sráccal. Viszont nagyon nem jött be, meg nem tudtam rá úgy tekinteni, mint potenciális barátra, de jó volt beszélgetni meg kicsit kimozdulni vele. Kb. 3 hónap telt el, amikor megismertem valaki olyat, akivel tényleg összeillünk, és azóta is együtt vagyunk, már több, mint egy éve. Az elején (szakítás után) én sem tudtam elképzelni, hogy valaki mással legyek, de vissza sem vágyódtam hozzá, mert nagyon nem volt jó a kapcsolatunk, a vége felé már főleg.
Valahogy próbáld elengedni, és nyiss mások felé. Tudatosítsd magadban, hogy az már a múlt, és egy sokkal jobb jövő vár rád. Fel a fejjel!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!