Összejönnétek egy lánnyal, akinek már van babája?

Igen, a tudat biztos szörnyű neki, de az is szörnyű, hogy nincsenek apai ösztönei és nem is bírja eljátszani az apa szerepet.

10 év múlva talán lesznek, akkor pedig ezen ösztönöktől vezérelve akarja majd a kislányát megismerni. Szóval ez inkább az ösztönein mintsem rajta múlik, amiről pedig sajnos nem tehetünk.

Egy nőben terhesség alatt kialakul ez, bár előfordul, hogy nem, de azért sokszor igen, a férfi viszont semmit nem él át a nő terhessége alatt. Nem változnak a hormonjai,nem támad fel benne semmi.

Valóban nehéz kérdés, de úgy gondolom, ha megnyerö a személyisége és szerelem van kialakulóban, akkor benne lennék. Hozzátartozik, hogy imádom a gyerekeket.

Persze az is fontos lenne, hogy saját, közös gyerektöl ne zárkózzon el a jövöben.

„későn vette észre,ugyan úgy meg volt neki minden hónapban, csak 1-2-3 napokat késett, rosszul volt néha,majd egyik hónapban már majdnem 1,5 hetet késett, akkor ment el dokihoz, és ott mondták neki hogy lassan 3. hónapos terhes.”

Persze nem vette észre. Azért eleve figyelnie kellett volna, hogy kilyukadt-e a gumi, vagy bevette-e a gyógyszert. De ha ezekre nem, akkor a sorozatos rosszullétek miatt már gyanakodnia kellett volna.

„megszokta hogy amikor megtudják többet nem keresik”

Ó nehogy már ezek után még ő állítson fel elvárásokat. Örüljön, hogy valaki szóba áll vele.

„Nem igen lehet, de azért csak benne van a tudat hogy van egy gyereke...és ha majd 10 év múlva akarja minden áron megismerni, mert sajnos nagy általánosságban, már amikről én hallottam, így van sajnos, a gyereknek rosszabb..”

Nem biztos. Lehet, hogy ő volt a környéken az aktuális rosszfiú és magasról leszarja, hogy neki van egy gyereke.

Nekem nem férne bele. Egy 20 éves lány, akinek két éves gyereke van. Ráadásul az a nem vettem észre duma elég nagyfokú éretlenségre és felelőtlenségre utal. Szerintem az ilyen csajok, ha nem is tudatosan, de minden normálisabb férfiben az pótapát látják, mert most jönnek rá, hogy ők még bulizni akarnak, de a gyerek mellett nem tudnak.

És senkitől sem lehet elvárni, hogy más gyerekét nevelje fel. Most már egye meg, amit főzött.

ha olyan, amilyennek leírtad, akkor szerintem főnyeremény. persze van egy olyan kérdés is, hogy most még tanul? vagy már dolgozik? hogy tudja megoldani gyereknevelés mellett?

és te, hogy tudsz elfogadni egy gyereket, aki nem a tied? ha tudsz érte is (mármint a gyerekért) felelősséget vállalni, AKKOR érdemes belevágni a kapcsolatba.

1 gyerek nagy felelősség, még ha közös, tervezett gyerek is. Főleg, ha csak "mostoha" vagy. Bár sokszor láttam már, h. a nevelőapa jobban 'bevált', mint az igazi, és szoros viszony, igazi család alakult ki.

Azt hiszem, ez ilyen nők (anyukák) jobban kötődnek, ragaszkodnak, megbecsülnek, (jó esetben kényeztetnek), hiszen nem tudnak egyik hétről a másikra lecserélni. A gyerkőc miatt nem is akarnak, mert az a kicsiknél is nagy törés. Ha tetszik, szereted, jó vagy hozzá, nagy valószínűséggel meg fogja hálálni, jó társad lesz.

(Persze nem ismerem egyikőtök külső-belső tulajdonságait, személyiségét sem...)

Szerintem meg kellett volna próbálnod - első körben megismerni, aztán összejönni!

Meglépted? Mi történt veletek az elmúlt 5 évben?