Titeket mikor világosítottak fel a szüleitek?

Nekem külön leülős, felvilágosítós beszélgetés nem volt.

Valahogy rámragadtak a dolgok.

De folyamatosan azt kellett hallgatnom, hogy a fiúk csak azt akarják, skalpokat gyűjtenek, stb. Meg ilyen érték a szüzesség, meg olyan.

Ennek az lett a vége, - bár lehet, hogy amúgy is volt bennem tartás, meg nem forogtam olyan fiús környezetben, - hogy 24 voltam, mikor elvesztettem a szüzességemet.

Nem tudom, hogy ez mennyire volt jó, vagy rossz és ha nem ezeket hallgatom, másképp lett-e volna. Nem hibáztatom őket semmiben.

Annyi, hogy egy idő után (20 fölött) azért már frusztrált, hogy szűz vagyok és már nem azon filóztam, hogy lehetne tökéletes az alkalom... :)

De végül olyan férjem lett, aki nagyon is értékelte és becsülte, hogy ő csak a második az életemben és nem ment át rajtam egy futball csapat. :)

Velem sem ültek le soha beszélgetni, de nem is tartottak burokban, így nem zártak el a külvilágtól, szóval az évek folyamán szépen rájöttem mindenre magamtól.

Ami a legfontosabb volt, hogy úgy neveltek, hogy mennyire fontos a védekezés (de ezt sem így fogalmazták meg, csak utaltak rá, én meg vettem a lapot).

Amúgy nem ciki, ha egy szülő felvilágosítja a gyermekét. Épp az a baj, hogy sokan cikinek érzik, pedig nincs ebben semmi gáz.