Hány éves korotokban volt az első randitok, amikor először jártatok valakivel és amikor először csókolóztatok?

nekem 14 éves koromban volt, egy tópartra vitt el, akkor csattant el életem első csókja is. nem lett hosszas kapcsolat, kb 3 hónapig tartott. de szép emlékek fűznek ahoz a sráchoz.

16/L

Először általánosban ez egyik osztálytársammal 6.ban jöttünk össze de nem vitt randira:O És 7.es koromban csókolóztunk először.

Mikor először randizni hivott egy srác akkor voltam 16 éves:)

A válasz írója 94%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 20:09

Jah és az első csókomm elég bénára sikerült:D De azért jó volt mert az első szerelmemmel történt.

Az első randi meg semmi extra beültünk egy kávézóba és sétálgattunk a városban ennyi kb.

Még nem volt semmi komoly.

2005-ben (kb. 12 évesen) volt egy "futó-kapcsolatom". Gyomorideggel és szégyenlősen elmondtam az egyik osztálytársamnak, hogy tetszik az a "bizonyos" lány, erre ő akaratom ellenére odament az említett lányhoz, és mondta neki, hogy én szeretnék mondani neki valamit. Először nagyon nem akartam (nagyon zavarban voltam, gyomoridegem volt, szégyelltem magam, stb...), de egy-két percre rá (a többiek "drukkoltak") elmondtam neki, hogy tetszik nekem, és megkérdeztem, hogy szeretne-e járni velem. Erre igent mondott. Utána gyakran beszélgettünk, stb., de csak arcpuszi volt. Egyszer meglátogattam (látogatásom "emlékéül" adtam neki egy ezüstnyakláncot), beszélgettünk, de én állandóan a saját érdeklődési területemről beszéltem neki (természetről, természetvédelemről, madarakról), nem volt igazán közös témánk. Talán egy-két hétre rá, 2005.02.14-én, Valentin-napra adott nekem egy rózsaszínű plüssállatot. Zavarba jöttem, szégyelltem a helyzetet, mert valahogy "dedósnak, lányosnak, cikinek" tartottam az ajándékát. Szépen megköszönve visszaadtam neki. Néhány perc elteltével odament hozzám, és közölte, hogy jobb, ha szakítunk, mert nem működik a "kapcsolat". Én is így gondoltam. Vissza akarta adni az ezüstnyakláncot, de nem fogadtam el, így azóta is nála van (valószínűleg).

Soha sem szeretnék párkapcsolatot.

Egészséges vagyok.

Gyakran előfordul, hogy/ha jönnek velem szemben az utcán lányok, zavarba jövök, izzadni, könnyezni kezdek (gyomorideg miatt), nem merek a szemükbe nézni, stb.

Nem vagyok az a "modern ember". Nem beszélek csúnyán, nem iszok, nem dohányzok, nem járok/nem voltam még discoban sem, nem hordok "modern, menősködő" ruhákat, a hajamat is egyszerűre (tüsire) vágatom. Más a zenei ízlésem is, nagyon szeretem a komolyzenét. "Beleélem" magam az élet minden egyes részébe (gyakran sírok a zenéken, gyakran, ha meghallok egy madárdalt, leírhatatlanul jó érzések öntenek el, stb...) Gyakran sétálok (sokszor tudományos célból) a természetben, a "mindenem". Nagyon érzékeny vagyok lelkileg.

A szeretetet nagyon fontosnak, és nagyszerűbb érzésnek tartom a szerelemnél.

Csak ne lennék gyakran annyira feszült, nyugtalan...

Bocsi, hogy ilyen hosszan írtam magamról (írhatnék még nagyon sokat, pozitívat, negatívat is), de szerintem ez egy "alap dolog", ennyinek kéne a minimumnak lenni, amit egy ember elmond magáról egy másik, idegen embernek (aki ezt átérzi), még ha nem is egyszerre. :)

18/F

A válasz írója 64%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 20:17

Te aztán tudsz írni:)