Végzetes, legyőzhetetlen vonzalom? Vélemény?

Ismerős. Sehogy :) Ezen nem lehet túljutni. Elnyomni el lehet, de úgyis visszatér egyszer. Ha pedig hagyod, hogy legyőzze a realitást, tehát megismered és úgy is lenyűgöz, akármennyire tudod, hogy nem kéne, akkor kész. Elfelejtheted hosszú évekre, de aztán egyszer látsz valamit, ami rá emlékeztet és megint minden gondolatodat ő tölti ki,vele álmodsz stb.

Ebben a helyzetben vagyok én is, viszont a távolság nálunk megoldható lenne-60km-de ő még sem akarja.Tudom, hogy vonzódik hozzám, bár tagadja.Ezen nem lehet túl jutni,sehogy...az idő segít és már kevésbé fog fájni...de elmúlni..nem fog teljesen ..soha

Akkor ne tiltakozz :-) Ragadd derékon, aztán hajrá :-) ha már így álltok, csak teljesen felörlitek egymást, ha mégsem "fogjátok meg egymás kezét"... És a komoly válasz: hidd el, azt is észre lehet venni, ha csak vágysz rá, azzal is nagyon meg tudod bántani a párod. Ha nem akarod, hogy legyen valami, akkor szigorúan kerülnöd kell, az talán segít. Keresd a hibáit és gondolj azokra, ha látod. Ha megbántod, ha belegyalogolsz, akkor át fogja értékelni a képet rólad és ő fog elutasítani téged. Sztem, ha nagyon nem lehet, akkor tudsz magadon uralkodni még nagyon sokadszorra is, csak ez meg azzal a lánnyal/fiúval szemben nem "fair". Ha jó akarsz lenni, akkor viselkedj is vele úgy, érteni fog belőle, de ha folyamatosan húzod és kétértelmű vagy, akkor csak neki nehezíted meg a helyzetet, mert reménykedni fog, arra fog várni, hogy végre már megtörténjen. Magadban kell lerendezni a dolgokat, utána már menni fog, hogyan viszonyulj hozzá. (Lehet más a döntés, minthogy ő kell???? :-) Sajnos, igen. :-( ) Vigasztaljon, hogy hasonló helyzetben én sem tudnék nemet mondani, ha adva lenne a lehetőség, hiába van párom, akit még szeretek is... :-(

Mind 2en hallgassatok a szivetekre,bátraké a boldogság!

fél évig éltem távkapcsolatban, vége szakadt, mert nagy volt a táv, és... persze... egyéb más okok miatt is. az a baj, hogy részemről nem hűlt ki ez az egész, és nemrég megkérdeztem, újrakezdjük-e... mert én ameddig csak lehet, tudok, kell, várok rá... két év alatt sem változtak meg az érzéseim. szóval én nem jutottam túl rajta, szerintem nem is fogok egyhamar.