Kimondottan lányoknak szóló kérdés, de azért a pasik is hozzászólhatnak!?

Nekem volt olyan barátnőm, akivel a rivalizálás rontott bele a kapcsolatunkba. Mindig is más stílust képviseltünk, ő fiúsabb, lazább volt (mind öltözködés, mind viselkedés terén), én pedig inkább nőiesebben öltözködtem, és kevésbé volt (még most is) heves a természetem.

Ahogy elkezdtünk "felnőtté válni", ő stílust váltott, ő is inkább nőiesebben kezdett öltözködni, stb., de (és ezt abszolút nem nagyképűségből mondom) nekem mindig is nagyobb sikerem volt a srácok körében, és őt ez eléggé bántotta. Egy idő után folyamatosan kritizálta a külsőmet, ha megtetszett nekem egy srác, egyből rámozdult. Egy ideig ez egészséges keretek között folyt, de amikor elfajult a dolog, megmondtam neki, hogy nekem olyan barátnő nem kell, aki azzal próbálja növelni a saját önbizalmát, hogy az enyémet aláássa.

Megbeszéltük a dolgokat, és nem szakadt meg a kapcsolat közöttünk, de már nem olyan, mint volt. Még mindig vannak apróbb húzásai, de tudom kezelni őket...:)

19/L

Nálunk ilyesmi sosem volt. Az általános sulis-középsulis legjobb barátnőm, akivel elkezdtem az egyetemet, mindvégig teljes más volt a stílusunk, szóval nem tudtunk volna min rivalizálni. Külsőre szinte teljesen ugyanolyanok voltunk, tanulni is együtt tanultunk, az érettségink is szinte teljesen ugyanúgy sikerült. Pasik terén is más az ízlésünk, így ebből sem volt soha gond. Ő aztán átkerült másik egyetemre, nekem meg itt lett egy új barátnőm, vele sincs ilyesmi. Szintén más az ízlésünk a legtöbb dologban, én hat éve foglalt vagyok, ő meg folyamatosan csak kavargat. :) A tanulmányunk alapján sem versenyzünk egymással, öltözködésben sem, szóval... Nem, az én életemben sosem volt jellemző az ilyen konfrontáció a barátokkal.

20N

Sztem ez csak akkor igaz, ha az egyik a másikat le akarja körözni, vagy azt érzi, h ő "lejjeb" van a másiknál.

ha két, egymást egyenrangúan kezelő barátnőt veszünk, sztem nem igaz.

Mert pl. volt legjobb barátnőm is ezt tette. Mindketten szépnek mondhatóak vagyunk, (nem nagyképűség, de tényleg az átlagnál szebbek vunk).

Akármi kiemelkedő dolog történt velem, pl. kaptam kutyát, neki is lett és társai. Akivel én beszélgettem, ő is aztán. Egyszer elmondta, hogy szte én sokkal szebb ok, mint ő, és ő emiatt mindig rosszul érzi magát velem, ha társaságban vagyunk. Minden létező fiúra rámozdult a baráti körben, hogy kompenzálja ezt az érzést. ( Ő a tipikus "jó csaj", aki kéne egy éjszakára, de feleségnek nem kéne. Én pont az ellenkezője. Nem vagyok bevállalós, zárkózottabb vagyok, velem nem lehet flörtölni, inkább savanyúnak tűntem mellette.) Ennek 10 éve.

Sajnos ő versenynek vette, pedig nem szabadott volna a fiúzást. Komolyra fordult a dolog.

Ilyen olyan okból sértődések lettek, kölcsönösen megbántottuk egymást, apróságokkal. Amikor ő akart békülni, én nem akartam, amikor én akartam, akkor ő nem.

Eltávolodtunk egymástól.

Én azóta férjhez mentem, nagyon boldog kapcsolatban élünk.

Ő kb a 10. fiúval van, úgy néz ki, mint egy modell, de nem hiszem, hogy valóban boldog, tehát a játszmát minden bizonnyal én nyertem.

Szerintem a legnagyobb büntetése, hogy belenéz a fényképalbumába, és mindenhol én vagyok.

Elvesztette a legjobb barátnőjét.