Ilyenkor mi van? Nem találok senkit aki járna velem és képes lenne megfelelni. Idővel más lesz?

15 éves vagyok, most töltöm be 1 héten belül. Nem panaszkodhatok, tényleg megvan mindenem amit pénzből meg lehet szerezni, és tényleg egy szép élethez kell. Mégis van egy kis gáz. A fejemben nem tudok rendet tenni. Egyetlen kívánságom van, mindenem odaadnám azért, hogy legyen valaki akiben feltétlenül meg tudok bízni, meghallgat és érdeklik is a dolgaim, a legjobb egy normális barátnő lenne (most van valakim, ő a második barátnőm és nem akarok vele lenni, nagyon érzem rajta, hogy csak 13..), de nem érzem magam annyira "helyesnek", pedig elég sokan mondják, és van pár srác aki rám irigykedik, és ez bár jól esik, önbizalmam nem nagyon lesz. Nem találok senkit aki járna velem és képes lenne megfelelni. Nem egy hirtelen felindulás, lassan fél éve akivel csak tudok megismerkedek, magam adom nekik, azaz igazából semmit nem csinálok máshogyan, ahogy alapból tenném. Nem találok senkit aki ezt a "szeretetéhséget" csillapítani tudná, és így belülről emészt, és emiatt vagyok ilyen kicsit zárkózott és... szóval ilyen. Valaki akivel ugyanez a helyzet, vagy csak volt, tudna segíteni?