Miért van ez, mit gondoltok, mit csinálok rosszul? (Férfiak válaszát várom elsődlegesen)

Sziasztok!

22 éves lány vagyok, véleményem szerint átlagos külsővel.

A problémám a következő:

Soha nem történt még velem, hogy egy férfi oda lép hozzám, és megkérdezi pl: lenne-e kedvem meginni vele valamit stb.

1 párom volt eddig, őt a suliban ismertem meg és kölcsönösen kezdeményeztünk. 3 évig volt a párom.

Most viszont ott tartok, hogy nem érzem jól magam, el vagyok keseredve, kiábrándulva.

Miért nem vágynak a társaságomra a férfiak?

Alapvetően nem vagyok a szórakozóhelyek kedvelője, így nem járok olyan helyekre. Szeretem a mozit, néha el is megyek, illetve egyetemista vagyok, ahol rengeteg embertismerek meg.

A hűség híve vagyok, határozott egyéniség is, illetve szeretem magam irányítani az életem.

Azt hiszem, amiben leginkább eltérek az átlag korombeli nőktől, hogy komolyabb gondolkodású vagyok, és kissé konzervatív, ezt ne úgy értsétek, hogy otthon gubbasztok és ezer éves cucokban járok.

Külsőre szőke vagyok, zöld szemmel divatos külsővel.

Annyira vágyok már arra, hogy esténként valaki mellettem legyem, borozgatni, összebújni. Úgy látszik, valamiért nem érdemlem meg.

A férfiak közül az "építő" típust kedvelem, vagyis azokat, akik komoly kapcsolatot keresnek és abszolút monogámok. Ismerek ilyet, de távol áll tőlem. Néhány hete pl: az egyetemen felfigyeltem egy tanáromra, azt hiszem kezdek belehabarodni, nagyon szimpatikus és rengeteget gondolok rá, de tudom nem szabad, és sajnos azt nem is tudom róla, hogy van-e párja, de mindegy is, mert nem lehet.

Pedig annyira vonz, és korban is ideális, kb 26-28 éves lehet. Pont olyan belső adottságai vannak, mint amire vágyok.

Jaj, Istenem , nem tudom, hogy csupán a magány hajt, vagy szerelmes vagyok, de folyton rá gondolok, mit tegyek? És annyira kedves, lenyűgöz. Néhány napja jegyet írattam be vele, és kedvesen mosolygott és viccelődött..

Sajnos ő nem hiszem, hogy felfigyelt volna rám. :(

Megőrülök a magánytól, és attól, hogy nem jön felém olyan férfi, akire vágytam mindig is.