Egy személy "elvesztésének", "eltávolodásának" a feldolgozása (vagy inkább a "barát" jelző értelmezése). Hogyan?

Hali mindenki.

Nem rég véget ért egy majd 2,5 éve tartó kapcsolatom egy kolléganőmmel. Nem olyan kapcsolat, hanem baráti, ismerettségi. Jól elvoltunk, de az élet úgy hozta hogy ő elköltözött és ez által munkahelyet is váltott. Én maradtam ugyanott. Azt vettem észre, hogy nem keres olyan gyakorisággal, mint az előtt. Jó, nem mindig napi rendszerességgel beszéltünk messengeren, hiszen munkában rendszeresen, voltak napok meg hetek amikor folyamatosan beszélgettünk. De volt olyan is hogy ritkábban.

Semmi rosszindulat, pletykálás nem volt egymás háta mögött, mindent megbeszéltünk egymással. Ez a tipikus jó kolléga vagy inkább baráti viszony és hozzáállás volt meg. Hoztuk egymásnak a sütit, csokit, beszélgettünk, viccelődtünk állandóan stb. Sőt, hogy egyértelmű legyen mindenkinek, mivel tudtam nagyon jól hogy elmegy másik munkahelyre dolgozni a költözés miatt, ő maga említette meg azt az utolsó pár napban mikor beszélgettünk a munkahelyen, hogy sajnálja nagyon hogy elmegy és itt hagy engem a sok hülyével 😅😂 Mondta is hogy főleg az utóbbi időben nagyon jó barátok lettünk, megsem gondolta volna még az elején, így még nehezebb. Egyébként már szerintem az első fél év, 1 év után azok lettünk, de főleg az utolsó másfél évben látszódott és érződött ez. Láttam rajta hogy a sírás kerülgette. Én is elég érzékeny típus vagyok, megvallom őszintén. 😅😆 Elbúcsúztunk odabent az utolsó napján azaz ölelés meg piszi-puszi ahogy szokott lenni illetve ahogy illik, de úgy hogy nem most látjuk egymást utoljára, és nem most beszéltünk utoljára, sem személyesen sem messengeren.

Mielőtt azt gondolnátok, már kész a ház project, be is költöztek, mindennel készen vannak, szóval nem arról van szó hogy felújítás miatt nem tud írni, vagy nincs ideje, vagy párkapcsolat ide meg oda.

25-30 km-re költözött tőlem, szóval itt lakik a "szomszédban".

Tényleg én értelmezem félre a barát jelzőt manapság? 🤔

Ne értsen félre senki, nyilván nem várom el hogy napi rendszerességgel beszéljünk, de szerintem a barát jelző teljesen mást jelent, sokan nincsenek tisztában ezen fogalmak jelentésével és főleg a súlyával. Sokan úgy dobálóznak ezzel mint a 20 év alatti fiatalok egymásnak hogy így tesó meg úgy tesó. Vagy a fiatalabb csajok egymásnak hogy hugim, nővérkém stb. Kicsit durva ez.

Szerintetek engedjem el ezt a témát? Családi körben például azt mondták hogy valószínűleg inkább csak egy lelki támasz és egy kellemes időtöltés voltam neki a több mint két év alatt. Ők is mondták, hogy a barát az nem ezt jelenti. Párom is ezt mondta, ha valaki aztán ő ezt nagyon tudja.

Volt akitől megkaptam azt hogy tiltsam le, más azt mondta hogy engedjem el, és ha ír akkor ír, legfeljebb ha ő hetente vagy két hetente ír, úgy írjak neki vissza én is, vagy inkább egyáltalán nem és kész. Szerintetek "illik" vagy kell energiát fektetni egy ilyen "kapcsolatba"? (Tudom, hülyén hangzik.)

Már csak azért írtam, hogy "barát" jelző, mert vannak barátaim, és ők más aspektusba helyezik ezt a fogalmat számomra.

Kimaradt, hogy én is és ő is 28/N-ek vagyunk mind a ketten.

Nézzétek el nekem én nő vagyok és kicsit érzelgősebb. 😅😆 Régi közös kollégákkal én nem beszéltem erről, a baráti társasággal és a családdal is csak egyszer. Párommal is egyszer. Azért mert engem rosszul érint, nem akarok mindenkit fárasztani ezzel, így gondoltam megkérdezlek titeket is ha már anonim oldal meg amúgy is erre van, hogy csináljak én is úgy mint ő, és kész? Nem írok többet meg nem hívom fel, és foglalkozzak csak a mostaniakkal?