Hogyan zárjam le örökre?

Beleestem egy hibába. Abba, amire én mindig azt mondtam, hogy “velem ilyen sose történhet”. És megtörtént. 1 éve kezdtem a munkahelyemen. Mindenki óvva intett tőle. Titkon én magam is ódzkodtam ettől a férfitől. De van benne valami, ami kell, kellett. 6 hónapig tartott, vagy tart. Először csók, utána szex. Életem legjobb szexe minden alkalommal. Családos apa. Sose ígérte, hogy elhagyná a családját. Soha nem ígért jövőt. De az utóbbi 1-2 hónapban elmondta, leírta, hogy bennem megtalálta azt, akit keres, hogy csak én kellek. Sose volt neki ilyen, nem tudja, hogy mit tettem vele, mert ő nem képes érezni, csak a gyerekeket imádja, és jöttem én az életébe, mint egy bomba. Titkos üzenetek, titkos találkozások. Majd az elmúlt 2 hétben megváltozott. Találkoztunk, a szex akkor is isteni volt, de ő már nem az. Bánt. Állandóan. Nem beszélhetek más kollégámmal, mert féltékenységi rohamot kap. Legyen az a kollegám 10 évvel fiatalabb, vagy legyen 200 kiló. Megmondta tegnap is, hogy csak az övé lehetek. De nekem nem is kell más. Csak ő. Vagyis eddig azt hittem. Tegnap nevettem az egyik kollégámmal, beszélgettünk. Irt egy üzenetet, hogy látja, jól elvagyok. Utána írtam neki, hogy megint többet lát bele, de semmi válasz. Azóta nem keres. Unom. 41 éves. Én 36. Tartozik nekem egy kevés pénzzel, de azt sem akarja visszaadni. Rairni nem írhatok, mert “nehogy meg lássa az asszony”. Nyilván én voltam a hülye, hogy érzelmeket tettem ebbe. De amiket mondott, ahogy hozzám ért, ahogy rám néz, nem lett volna olyan nő a földön, aki ne szeretett volna bele. Hogy ő valóban szeret, azt már nem hiszem el. Le akarom vele zárni. Örökre. Nem haragban, hiszen kollégák vagyunk, napi 8 órát együtt kell töltsünk. De sírni tudnék, mikor meglátom. Ahogy rám néz, abban benne van minden. Ölelni akarom, azt akarom, hogy mindenki tudja, hogy mi együtt vagyunk. De nem lehet. Hiszen ott a családja. És én is csak egy strigula vagyok neki, mostmár kezdem elhinni. Hogy miért kellett elhitetnie velem, hogy akar, hogy mellettem akar kelni minden reggel, és este velem feküdni, nem tudom. Ezek nélkül is lefeküdtem vele. Nem kellettek volna hazug ígéretek. És ezek miatt szerettem bele. Megmondta, hogy soha nem volt szerelmes, de én más vagyok. És valahol tudom, hogy ez nem hazugság. De most mégis mint egy lábtörlő, úgy bánik velem. Tönkre megyek ebbe, ezért le kell zarjam. Megmondtam neki már háromszor, hogy ennyi, fejezzük be! De mindig visszapuncsolta magát. De most erősnek kell lennem. Vannak rólam neki intim képei, amiktől rettegek, hogy másnak is megfog akkor mutatni, ha elhagyom. De mostmár lehet ez sem érdekelne, csak legyen vége. Persze valószínűleg, teljesen megalázna, ha más is meglátná a rólam készült képeket, de így már nem bírok tovább élni. Hogyan zárjam le vele? Szeretem? Igen! Mindenét, úgy ahogy van. De ő csak játszik velem. Én pedig minden alkalommal hagyom neki, és megbocsátom a bunkóságát.