Mit tennél akkor, ha szerelmet vallanál valakinek Facebook üzenetben, egy kis regényt írnál neki, amire ő csak egy szmájlit írna vissza?

Egyszer csináltam én is ilyet; volt egy férfi, akivel korábban tudattam, hogy nem érdeklődök iránta és hogy van párom (akkor még friss volt a kapcsolat, de azóta is együtt vagyunk). Pár nappal később írt nekem Instagramon egy nagyon hosszú, nagyon érzelgős (inkább nyálas) üzenetet, amiben szerelmet vallott. Ugyanígy csak egy szmájlival reagáltam, szerintem pont ugyanezzel. Mit kellett volna írnom, amikor élőben már egyértelműen elutasítottam? Inkább hagytam, ez a szmájli is csak annyira szolgált, hogy igen, tudomásul vettem, amit írt, de nem fogom válaszra méltatni.

Ne írj neki, egyértelműen nem viszonozza az érzelmeidet. Lépj tovább, csak magadnak ártanál, ha tovább írogatnál neki.

Amit első is ír. Ha amúgy ismeritek egymást meg van előzménye, találkozgattatok, akkor azért írhatott volna valamit, hogy bocs, de bennem nincs ilyen vagy hasonlót. De az is lehet, hogy azért nem ír semmit, mert korábban kifejezte ezt már, és nem akarja újra. stb.

De a lényeg az, amit #1 írt, hogy ez nem kölcsönös. Nem tudsz mit csinálni, mint tovább lépni.

Egyértelmű kellene, hogy legyen számodra, hogy totál hidegen hagyod.

Még ha rosszul is esik jobb ha elfelejted.

Semmit, viszont az biztos, hogy hagynám és nem írnék neki többet.

Látod ezért nem jó így rárontani valakire, hogy regényt írsz neki.

Hát kicsit égne a fejem, hogy ennyire félreértettem a jeleit. Nem reagálnék neki semmit, ez eléggé egyértelmű.

(Mondjuk szerelmet csak élőben vallanék.)

Nagyon gáz. Ilyen érzelmeket csak élőben szabad elmondani, és csak akkor, ha már egyértelműen viszonzott (volt csók, randik...)

A másik fél helyében a teljes ignorálást választottam volna, mert a 🙂 még reakció. Vagy a visszautasítás mégjobb.

A helyedben meg elszégyellném magam, hogy ennyire reménytelen próbálkozásokba bocsájtkozom, hogy ennyire egy nyomi elkeseredett ember vagyok.