Akik mentális beteggel élnek együtt, azok is egy idő után azzá válnak?

Sokan nincsenek diagnosztizálva sem. Rengeteg mentális zavar van, kevertek is, maradjunk annyiban azokra gondolok most itt első sorban akikre azt mondják mások, röviden hogy nehéz természetű ember, indulatos, rögeszmés. pl. Esélyes, hogy ha elmentek együtt valahova, le fog égetni a viselkedésével, kínos helyzetbe hoz, és inkább ha lehet nem mentek sehova, elszigetelődtök. Nyilván ez nem egy egészséges állapot, ezért depresszióba esik a normál fél is, mert a másiknak vállalhatatlan dolgai vannak, amik ugyan nem sértenek törvényt de sokszor határeset amikor rájön az őrület, mindenkit szid és provokál, fenyeget amikor iszik főleg. Kellemetlenkedik, kioktat másokat és akikkel együtt él. Stb. Stb.

Lehet az ilyen ember a férj/feleség, családtag valakinak anyja apja, akit nem hagyhat magára, mert tudja, hogy máshol is magára haragít mindenkit, nem lehet betenni egy idegyógyintézetbe, mert annyira nem őrült. Kezelésekre nem lehet rávenni, mert szerinte mindenki hülye csak ő a normális.

Másnak milyen tapasztalata van, hogy oldotta meg a helyzetet?