Nem keresem órákig, aztán ő keres. Amint elkezdünk beszélgetni pedig “darabos” lesz. Miért?

Már engedem el ezt az egész dolgot…

Neten ismerkedünk egy rövid ideje már. Most másodszorra van ez a dolog és tényleg nem értem, hogy miért…

Nem keresem 3-4 órát aztán rám ír, hogy de el vagyok tűnve, mizu. Magától ő nem igen hoz fel semmi témát amúgy sem mert na olyan kicsit érdekes és csendes elvileg. Szóval próbálom én pörgetni a dolgot ahogy lehet… (Tudom, hogy ez már alapból nem jó de neki a munkán és családon segítésen kívűl nem igazán van semmi amit nem is értek.. se film se sorozat stb.. ilyesmi de úgy kb semmi, mint 1 robot aki él, létezik, dolgozik alszik és ennyi.. pedig napi 5-6 óránál többet nem melózik.)

Írok neki valamit aztán beszélünk kb. 2-3-4 percet úgy folyamatosan egybefüggően mint ahogy kell. Aztán elkezd 1-2-3-4…. percek múlva írni. (Elvileg barátai sincsennek, hogy nekik írogatna közben), ha kérdezem, hogy mi jót csinál vagy csinál e valamit akkor a válasz kb. az hogy semmit igazából.

Sejtem, hogy van még neki valaki a dologban és vele beszélget, de azt nem értem, hogy miért hiányol, ha a másikat fontosabbnak tartja? Miért kezd bele egy beszélgetésbe, ha utánna kb semmi értelme mert mire ír valamit addigra már lassan azt se tudom miről volt szó…

Vagy mi lehet még ami miatt ezt csinálja valaki? Miért jó elkezdeni egy beszélgetést aztán fokozatosan leépíteni? Nem értem..