Nők! Volt olyan, hogy egy férfi visszautasította a közeledésetek? Ha igen, hogyan éltétek meg?

Általában azok az elutasítók akiket szinte eltart a párjuk naponta van kaja a nőnél élnek ki vannak szolgálva bejáratott életuk van esetleg családi vállalkozás is meg stb.

Habár némelyik még így is félrek.fél, de nagyon meghúzzák magukat.

Engem már utasítottak vissza. Általában nem vettem zokon, nem úgy kezdtem neki a közeledésnek, hogy előtte hónapokig ábrándoztam aztán már beleszerelmesedve tettem meg a kezdeti lépéseket :D Csak simán szórakozóhelyen vagy így random valahol volt, hogy megszólítottam valakit, aki éppen bejött. Én meg neki nem, vagy foglalt volt, vagy csak a barátaival volt és nem akart elszakadni tőlük vagy akármi, igazából lényegtelen, nem viszonozta az érdeklődést, nem gond, nem kötelező mindenkinek tetszenem. Voltak épp elegen, akik lazán kötélnek álltak :)

Valószínűleg azért is tudtam ezt ennyire könnyedén kezelni, mert nem ez volt a "norma". Általában tetszem (tetszettem? Már nem releváns, férjnél vagyok) a férfiaknak, szóval ha éppen egy-kettő valamiért más típusú nőket preferált vagy akár csak az volt a gondja, hogy én nem vagyok az a toronyban ülő, hős megmentő hercegre váró alkat, akkor olyan nagyon azért nem kellett a kardomba dőlnöm, mindig jött más, akinek pont én kellettem.

Szex visszautasítása: túléltem és kész. Barátok maradtunk.

Akinek szerelmet vallottam, és nem viszonozta, ott el is múlt a vágyakozásom azon nyomban.

Akinek nem vallottam meg, azon nagyon sokára léptem túl.