Zavarna bennetek, ha az exetek az új barátnőjével ennyire másképp csinál mindent, mint veletek? (Lent kifejtem)

Nem tudom, kerdezo, en is voltam hasonlo szituban.

Szerelmes voltam a paromba, fel ev utan szakitott velem, aztan a mostani parjat meg elvette, holott baratnom ismeri es tudja, milyen csaj. Nekem is rosszul esett, hogy en a “dobhato” kategoria vagyok, a masik meg a feleseg (mikozben a csavo ugy szakitott velem, hogy amugy wife-material vagyok szerinte)…

Na mindegy, ne foglalkozz ezzel, igazabol nem is ertem, miert tartjatok a kapcsolatot…

11#

Itt nem a kérdezőt dobták, hanem a kérdező dobta a pasit. A pasi próbálta helyrehozni végül kénytelen volt más nővel lenni.

Engedd is el ezt az másikkal milyen meg veled milyen volt dolgot. Persze, érthető, hogy ez rosszul esik, de szerintem ez nem a te, de még csak nem is az ő hibája.

A leírtak alapján ti nagyon korán jöttetek össze, sok különféle életszakaszon mentetek keresztül, például az egyetemen is. Itt teljesen természetes, hogy nem állapodtok meg, mert hát ha jobban megnézzük meg visszaemlékeztek két gyerek voltatok, akik felnőtteset játszottak. Ez az a kor, amikor keresed magadat, meg próbálsz felnőni teljesen természetes, hogy így voltatok vele. De a kapcsolatotok emiatt sokáig állt, és kicsit talán bele is kényelmesedtetek ebbe. Persze, te felnőttél a feladathoz, ő meg nem. Persze te már nem akartad folytatni, hiszen sérelemmé változott, hogy nem tesz semmit. És persze, hogy ő azonnal elveszi az első utánad lévő nőt, mert egyrészt ezt tanulta meg nálad, hogy ez kell, másrészt meg megért rá. Már nem egyetemen smacklevesen tengődik a diákmunkás nevetséges fizujából. Szóval kicsit az van, hogy rosszkor jöttetek össze. Szerintem azért ne bánd ezt, mert emiatt és miatta nőttél fel, tanultál meg csomó mindent, de szerintem neked is jobbat tesz egy újrakezdés.

(Finom megjegyzésem, hogy nekem csomó ilyen ismerősöm volt, akik pont ezt tették, hosszú kapcsolat vége után kb 1,5 évre már szültek meg házasodtak. Ez egyáltalán nem jelent jó, stabil kapcsolatot, hanem a hirtelen lemaradás érzést kompenzálják ezzel (és többen azóta már el is váltak). Egy évtized tűnhet úgy hogy kárba ment és nem lett az a végkimenetele, amit szerettek volna, szóval a következővel szinte megszöknek, mert ha arra is elmenne ennyi idő, akkor beleöregednének, nem alapíthatnának már családot. Ez a szélsőséges gondolkodás nem tesz jót egy kapcsolatnak, ne kövesd ezt a rossz példát. Jó kapcsolat - pont úgy mint egy jó ház - stabil alapra épül.)

A 4-es által írt dolgok nem feltétlenül igazak mindenkire. A férjem és a saját példámat tudom felhozni.

Én egy 7 éves bántalmazó kapcsolatban voltam. 2 év után megkérte a kezemet a pasi. Igent mondtam. Keményen belém beszélte, hogyha elhagyom, csak is kizárólag egyedül fogok meghalni, mert rajta kívül senki sem szeretne. Elhittem, de nem volt az igazi. Folyton piszkált. Mikor lesz esküvő? Mikor lesz gyerek? De nem akartam. Valahol tudat alatt tudtam, hogy ezt nagyon nem szabad. Ezért mindig ráfogtam valamire. Most az iskola a fontos, hogy szakmám legyen. Aztán utána azért nem akartam, mert hogy mielőtt szülök kell a szakmai tapasztalat, hogy ne nulla tudással kelljen gyesről visszamenni dolgozni stb. Mindig volt valami, mert nem akartam férjhez menni hozzá. De amikor kérdezte, nem mertem neki elmondani, hogy tulajdonképpen nem érzem vele. Féltem, hogy úgy elszáll az agya ettől, hogy tényleg a csontjaimat fogja eltörni ezért. Na de ahogy megismertem a férjemet, tudtam, hogy ő lesz az akivel az életemet fogom leélni és akihez hozzá akarok menni.

Aztán ott van a férjem. Ő mindig is akart feleséget, gyereket. Mesélte, hogy az oviban is volt esküvője és felesége. Nagyon szerette a volt barátnőjét. El is vette volna, de a nő nem találta önmagát. Dolgozni nem akart, hiába fizette ki neki a jogsit meg a szakmáját+érettségijét. Pár hónap után szinte az összes munkahelyét otthagyta. Pár évente szétmentek, a nő folyamatosan csalta őt, folyamatosan ismerkedett a háta mögött. A férjem pedig nem volt hülye, mert tudta, hogy akármennyire is szereti a nőt, itt soha nem lesz holtodiglan, ha belemegy a családosdiba vele. Végül a nőt kirakta végleg 10 év után miután engem megismert és közöltem vele, hogy komoly kapcsolatot keresek. A nő egyszerűen kiölte belőle az érzéseket a végére, pedig a férjem elvette volna, ha a csajnak nem lett volna igénye a kolbaszról kolbászra szállás. Mikor találkoztunk, szerelem volt első látásra és bár csak 3 év után vett el, bevallotta, hogy egy éven belül elvett volna, csak félt attól, hogy én mit szólok hozzá.

Szóval nem feltétlenül igaz, hogy a férfiak csak akkor és azzal házasodnak, aki kéznél van és amikor késznek érzik magukat. Az exem meg 5 évig könyörögött nekem, hogy menjek hozzá. Biztos van olyan aki 40 évesen megalkuszik és azt veszi el, aki éppen kéznél van, normális, de bőven van ellenpélda is. Az a tapasztalatom akar férfi akár nő az illető, hogyha nem akar házasodni annak oka van. Valami nem működik úgy ahogyan kellene, de persze biztos sokan nem fognak velem egyetérteni és le fognak pontozni, pedig így van. Ha annyira klafa lenne minden akkor lenne esküvő, aztán a következőt meg pikkpakk elveszi. Gyanítom, hogy az a tökéletes kapcsolat mégsem annyira tökéletes egyébként. De ez persze csak az én tapasztalatom és az én véleményem.

Hogy én mennyi ilyent láttam! Járogatás 10 évig, aztán új partnerrel 1-2 even belül esküvő.

Az exed most kapkod. Ezért akár elsietve házasodni. Ha nem te, akkor valaki más.

"Nem felejtem el soha, azt írták, hogy a nők a boldogtalan kapcsolatban boldogtalanok, de a férfiak boldogtalan házasságban is elégedettek."

A nagy pudvás, büdös, dohos lófaxt azok.

Exed - mit foglalkozol vele, mit csinál? Ti lényegében gyerekként jöttetek össze, még jó, hogy nem jegyez el 17-18 éves korotokban.

Amúgy is: EXED. Semmi közöd az életéhez.

Szerintem ne foglalkozz vele,valszeg csak az egodnak fájt. Az enyemnek is fájt,amikor ugyanilyen 8 éves kapcsolatnak vége lett,arra nem tudtam rávenni,hogy normálisan osszekoltozzunk stb,az új nővel még pár hónapon belül osszecuccoltak,közös kutya stb. Ha vigasztal, 1 éven belül szét is mentek. (Nem karorom,csak mondom)

Idősebb korban azért már gyorsabban haladnak a dolgok,ami nem feltétlen jó,de nyilván nem vegetalnak már az emberek ugyanabban az állapotban évekig ,mint egy tini/korai húszas korban.

Az is benne lehet,hogy ilyen kapcsolatok végén,hosszú időszakon keresztül már rengeteg a feszko,amit nem megoldotok,csak elnyomtok vagy egymás fejéhez vagtok. És ehhez képest meg egy új kapcsolat ahol még nem jöttek elő a problémák, felüdülés. Azt hiszik,az már tökéletes lesz. És ilyenkor jön a rohanunk bele mindenbe,rózsaszín köd alatt hazasodunk meg gyereket csinalunkz,aztán 2-3 év múlva koppanunk. Vagy nem,ha tényleg benőtt az ember feje lágya. De általában szerintem az első forgató az igaz. De ennek ellenére nem ezzel kellene szerintem foglalkoznod. Összpontosíts magadra,meg ha van,akkor az új kapcsolatodra és ne kifelé koncentráld az energiaid,mert rámehet a jó kapcsolatod rovására,ami attól még lehet jó,hogy lassabban halad,mint az exede.