Van olyan exed, akit évek után is sajnálsz, hogy elvesztetted? Mi hiányzik benne? Mi volt a szakítás oka?

Igazából nincs, amikor elhagytam őket/véget ért, ott viszonylag rövid idő alatt lezárom ezeket a dolgokat.

Van egy ilyen skill-em, hogy a helyzetem és a hozzá tartozó érzések megvizsgálásával elkezdenek leépülni a személyhez tartozó érzelmeim. Fura dolog, próbáld meg kérdező te is. Nem jó a múltban élni.

Egészen jó és elgondolkodtató kérdések vannak itt mára. Végre! :-)

Azt mondanám, hogy őt sajnálom valamennyire. Nem volt képes kijönni a pöcegödréből, ezért nem költöztünk össze távkapcsolatban, és már exével sem költözött össze 5 éven át. Rossz volt a munkája, anyja csicskáztatta, nálam idősebbként szintén mamahoteles volt, mindig csak panaszkodott, mi ajánlottunk fel lépést és nem. Vagyis ő tőlem várt volna nagyobb áldoztot, amiben nem volt észszerűség. Ja: távkapcsolat volt és nem bírtam elviselni. Néha eszembe jut, hogy türelmesebbnek és nyugodtabbnak kellett volna-e lennem... De hiszek abban, hogy párom mindenképpen felkeres engem és akkor sorsszerűen elindul a lejtő. Páromat előtte 7 évvel ismertem meg, abbahagytuk a szitut, a városba költözött, emlékezett rám, felkeresett. Mivel azóta együtt vagyunk és sok küzdelem is volt a boldogságunkért, így egyértelműen neki kell lennie exem helyett. Vannak dolgok, amikre még ilyen hittel sem lesznek pontos válaszok. :-) (Különben nem csaltam volna meg)

35/F

7+

Ja: azóta sincs senkije és a "velem történő rossz tapasztalata" miatt elzavart egy fővárosit. Én rohadtul azt érzem, hogy azzal a manussal kéne lennie. De valójában ez már a saját sara. Hiába beszélek neki, mert én "hülye voltam". :-)

Van ilyen,mindegyiket sajnálom,mert mindegyik nőben volt valami,ami a többinél nem volt.Szóval egyetlen nincs?

De mind akivel vège lett, nem vèletlenül történt.Ma is együtt lehetnènk ha az egyik nem akar leuralni,a másiknak nem lettem volna túl kevès,stb.

Mind egy darab az èletemből,ami kiszakadt belőlem,ès pótolhatatlan.De jön a következő,ès át lehet állni.Ezzel vigasztalom magam...Bár a legutóbbit annyira szerettem,annyira az èletem rèszèvè vált,hogy bár másfèl ève elhagyott,azóta sem kell senki más.Nem TUD kelleni.

Amikor nèzek egy nőt,hiába csinosabb az arca,jobb az alakja, nem tudom elképzelni,hogy megcsókolom,simogatom.Mert nem tetszik az arca,találok valami idegent rajta,ès nem kell az idegen test sem.Csak az ex kellene,sajnos.Sosem csaltam meg,mert nekem ő volt a tökéletes nő.

Aki olvasta a Kis Herceg című könyvet,nos a híres jelenet ugrik be, amikor a Kis Herceg beszèlget a rózsákkal.Ès akkor rájön,hogy bár számtalan rózsa lètezik,mègis az Ő Rózsája különleges...

"Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám."

"Az idő,amit a rózsádra vesztegettèl,az teszi különlegessé a rózsádat."

Persze az "Èn Rózsámat" már más szagolgatja,másnak illatozik.Már nem is az èn rózsám.Ès èn sem lehetek az,aki vele voltam.Mert vele fèrfi lehettem,valakinek a vigasza,párja,remènye,szerelme,szexpartnere,gyermekei apja,ès így tovább,húszfèle dolog is van...száz is.A szerelme mindent lefed, egyèbkènt.

Most egyedül maradtam,egy fèrfi vagyok,ès pont.Semmi több nem vagyok,èlek,dolgozok, hiányzik nagyon a szerelmem,a Rózsám...de nem könyörgöm,nem írok rá,ès ha látom őt közönyt tettetek.Tudom,örülne ha látná mennyire fáj,mèg el is mondaná a mostani párjának.Nekem is elmondta az előző exèt,hogyan erőlködik.

Az idő nem segít,a változás ami idővel bekövetkezik,az fog segíteni.A rengeteg èjszaka,hajnal egyedül.A gyász fázisai.Ezeken keresztül megyek most.Egyszer már nem leszek ugyanaz,aki őt szerette,ès le fogom tudni zárni magamban,nem fogom azt hinni,hogy nincs másik,ezt az Elvesztett Rózsát pedig emlèkkè alakítom,már nem üvegbúra alatt tündököl a szívemben vörös fènyben,hanem ha lesz erőm,berakom egy könyvbe,ès összeprèselem szèp emlèknek.

Szóval kètfèle ember van,ahogy mondani szokták,a spagetti western legnagyobb filmjèben.

Az egyik az,aki a kapcsolat elején kb. szentnek látja a másikat,hibátlannak.Termèszetesen a szerelmes szem megszèpít mindent,de ez több ennèl,ha az elején annyira sztárolod a párod.(Az egy másik film.)

De ez a típus írja a hibáidat,nehogy elfeledje,egy nagy könyvbe írja, ami a fejèben van.Ès minden egyes lap eltávolítja őt,mert nem vèletlenül írja.Egyszer bérelnek a lapok,ès új könyv kell!!!Tehát a kapcsolat kezdetèn nagyon közelről kezdtek,majd távolodtok.Idővel már hárman lesztek a háromszögben,aztán Te,egyedül maradsz.

Ès van aki tart egy bizonyos távolságot eleinte,de aztán ahogy az èlete rèszèvè leszel,összeforr veled.Szeret,ès minden hibádat is elfogadja,a Rózsája leszel...Nehèz lesz leválasztani,igazi hentesmunka.

Az egyiknek eszèbe nem jut az ex,a másik sóhajtozik ès titkolja a világ előtt a fájdalmát.

Èn ez utóbbi vagyok.

A 9/9 válaszoló