Mit tennetek? Koltoznetek?

Unatkozol ugye?

Olcsó provokatív kérdés.

Erről tudnék mesélni. Bár kutya nem volt a történetben. Maradjunk annyiban, hogy lehet erről beszélgetni, meg tenni ellene, meg reménykedni csendben hogy majd változik, de igazából csak telni fognak a hetek, a hónapok az évek. Nem is akarok tippelgetni, hogy hány ilyen szituációból mennyiben sikerül pozitív változást elérni, mert szerintem nagyon kevés. Az idő viszont úgy eltelik, hogy utólag sajnálkozik az ember, hogy miért várt eddig.

Egy normális, komoly beszélgetés után és egy reális határidőn belül, ha nincs változás, akkor már nem is lesz. Ez a véleményem.

A kutya téma miatt viszont nekem már sem a beszélgetésre sem a változásra nem lenne igényem.

Kiverni bármire ki lehet. A téma itt most irreleváns. Tehát vannak vágyai (mondom, most hagyjuk, milyenek), de TE nem kellesz neki. Mivel nem te kellesz, elintézi máshogy, és a pornófüggőség lényege, hogy mindig egyre vadabb és több és mocskosabb kell belőle ahhoz, hogy kielégüljön.

Szerintem a gyerek miatt nagyon át kellene gondolni, hogy megbeszélés nélkül felrúgjatok egy házasságot. Beszélgetni szoktatok? Mert ha nem, kellene. Akkor is, ha kellemetlen.

Amikor megszültem, nálunk is volt egyfajta válságállapot a szexben, ott is én akartam, és a férjem nem. Már terhesen nem kellettem neki, mert állítása szerint féltette a babát. De hogy szülés után miért csak 3 havonta szexelt velem? Hát ez akkor derült ki, amikor lefogytam azt a 30 magamra szedett kilót, ami miatt fizikailag nem olyan volt a dolog. Semmilyen póz nem volt neki kényelmes, állandóan oda lógott mindenem. És így utólag tök megértettem. Néha az embernek le kellene szállni a magas paciról és beismerni, hogy ő maga a baj, és változtatni magán, ha változást akar elérni.

Ha ez nem működik, akkor kell költözni és felrúgni a családot. De addig próbálkozni szinte kötelező.